Az ellenzéki szociáldemokraták törvénytelennek nevezik az üzletet egy 2000-ben hozott kormányhatározatra hivatkozva, miszerint Németország nem szállít hadfelszerelést válságterületekre. A témára a Der Spiegel hívta fel a figyelmet, miután olyan információk birtokába jutott, hogy a szövetségi biztonsági hivatal már engedélyezte a hárommilliárd euró értékű exportot. A grémiumban Angela Merkel mellett a kancellári hivatal vezetője, a külügyminiszter, a védelmi, a gazdasági és a fejlesztésügyi tárca vezetői foglalnak helyet, s tárgyalásaik titkosak.
Szaúd-Arábia harminc éve igyekszik a német hadiipar legsikeresebb exportkészítményének számító nehéz harci eszköz birtokába jutni. Rijád érdeklődésére első alkalommal 1983-ban az akkori kancellár, Helmut Kohl adott elutasító választ, figyelve Izrael erőteljes fenntartásaira. A zsidó állam óvott a befolyásos arab szomszéd katonai erejének növelésétől. Szaúd-Arábia egyébként a nemzetközi fegyverexport egyik legjelentősebb vásárlója, és kiemelt célország az Egyesült Államok, Oroszország és Németország számára. E konkurenciaharc hatására Berlin 2009-ben 168 millió eurónyi fegyverszállítást engedélyezett a szaúdi monarchia számára, anélkül, hogy e jóváhagyás a Leopárdokra is vonatkozott volna. A tankokat készítő vállalatok (Kraus-Maffei Wegmann, Rheinmetall) számtalan további beszállítócéget is foglalkoztatnak.
Berlin mostani engedékenysége mögött állítólag az iráni fenyegetettség áll és az az érv, hogy egy fegyveres konfliktus esetén Szaúd-Arábia csak a legmodernebb felszereléssel tudna helytállni Teheránnal szemben. Más vélemények szerint Izrael ma már olyan technológiával rendelkezik, hogy nem tartja magára nézve fenyegetőnek a német nehézpáncélosokat.
A Leopárd-exportot kritizálók elsődlegesen arra utalnak, hogy Rijád szimpatizál az arab diktátorokkal. Ennek bizonyítéka Bahrein, ahol a szaúdi hadsereg alakulatai verték le a reformokat követelő megmozdulásokat. A szocialista Baloldal párt szerint a közel-keleti régióban Szaúd-Arábia veszi a leginkább semmibe az emberi szabadságjogokat, csakhogy a nyugati fővárosokban – így Berlinben is – az olajforrásokban gazdag ország stabilitását helyezik előtérbe.
Orbán Balázs: Ez a háború nem a mi háborúnk - videó