Zöldebb lesz Pécs központja

A pécsi önkormányzat a közelmúltban több fasort, növényegyüttest, vízfolyást is helyi védettség alá vett annak érdekében, hogy azokat megőrizzék az utókornak. A város ráadásul egy évtizedes problémát is megoldhat a Balokány-tó rendbetételével. Utóbbihoz az európai uniós Környezet és energia operatív programban kívánnak 150-200 millió forintos pályázati forrást szerezni.

Jó néhány zöld terület mellett egy hársfasort, két százéves vadgesztenyesort és vízfolyásokat is védettség alá vesznek a baranyai megyeszékhelyen – döntöttek Pécsett a még évekkel ezelőtt érkezett lakossági igényeket megvizsgálva. Az önkormányzat indokolása szerint erre azért volt szükség, mert ugyan tízévente felül kellene vizsgálni a védett területeket illető helyi kezelési rendeletet, ám ez az esedékes esztendőben, 2009-ben elmaradt. A szóban forgó területek közül kiemelhető a Lelovics-kert, valamint a Berghauer Tibor-féle növénygyűjtemény. Az 1900-as évek elején létrehozott – az utazásai során növényeket is gyűjtő bányamérnökről elnevezett – Lelovics-kertet néhány éve szépítették meg, a Berghauer Tibor pedagógus gyűjtőszenvedélyének is köszönhetően, hazánkban egyedülálló módon magánkezdeményezéssel létrejött botanikus kert pedig jelentős pozsgás- és kaktuszgyűjteménnyel is bír. A zöld területek védetté nyilvánítása mellett az önkormányzat egy több évtizedes problémát is kezelni szeretne: a most épülő Zsolnay negyed, valamint az új pécsi Kodály Központ tőszomszédságában található Balokány-liget sorsát évtizedek óta nem tudta megoldani a mindenkori városvezetés. A Balokány-tó mellé 1853-ban Engel Adolf építtetett fürdőt, Hamerli Antal 1939-ben Pécsről készített filmjében pedig már egy-két kocka erejéig szerepel a tó és a liget. Az ottani, műemléki védettségű épületekkel övezett strandot a nyolcvanas években zárták be, s az egykor rendkívül népszerű közfürdőt egy magáncégnek adta el az előző szocialista önkormányzat két családi ház áráért. Az új tulajdonosok ugyan wellnesshotel-építési tervekkel rukkoltak elő, ám ez az elképzelés azóta sem valósult meg.
A liget másik része azonban a város tulajdonában maradt, és részben a kulturális fővárosi program beruházásának köszönhetően megújul, de a terület másik része továbbra is gondoskodó kezekre vár.
Az utóbbi időben igen komoly civil erő sorakozott fel a Balokány-liget megmentése érdekében, de források nélkül a terület aligha mehet át jelentősebb változáson.
Ezért az önkormányzat az európai uniós Környezet és energia operatív program keretében kíván pályázati forrást szerezni, hogy 150-200 millió forintos beavatkozással javítsanak a Balokány-tó vízminőségén, miközben megoldható lenne a környező zöld terület helyreállítása és védelme is.
Ezzel ismét közkedvelt parkká válhat a liget, amelyet helyi védelem alá is helyeztek, mert ott kedvezők a környezeti adottságok a mocsári ciprus számára, amely ritkaságnak számít városi viszonylatban.
A Balokány-tó a pécsiek kedvelt kirándulóhelyén, az Égervölgyben található. A pécsiek az eliszaposodott tó kotrását is szeretnék megoldani. Ehhez már rendelkezésre állnak a szükséges források, így megindulhat a tó rehabilitációja.