Szombaton, 83 éves korában meghalt Rátkay Endre festőművész, a kortárs képzőművészet kiemelkedő alakja. A „periférián” született, Pesterzsébeten, s ott is élt, egy kicsit távolabb, Soroksáron, ahol évtizedekkel ezelőtt, az Átlók csoport felbomlása után az egykori fertőtlenítő népfürdő töredezett falú épületében alakította ki műtermét. A perifériáról alkotva képzeletében a világ centrumát hozta létre ott, ahol művei megszülettek. Témájukat gyakran választotta a Biblia, a vallásfilozófia témaköréből, de megjelenik rajtuk az egész világtörténelem filozófiai irányzatokkal, világvallásokkal, bibliai történetekkel, mondákkal, legendákkal, asztrológiai jegyekkel, művészettörténeti utalásokkal. Elutasította mind a diktatúra, mind a divatok ízlésterrorját, úgy vélte, a XX–XXI. század művészének egyetemes értékekben kell gondolkodnia, ahogyan a mérce is egyetemes volt, amit maga elé állított. Művészetének értékét az idő dönti majd el, de tény, hogy nagyszabású alkotások sorát hozta létre. Közéjük tartozik például az Apocryph, a Binominalis, a Demonologia, az Enigma, a Nostradamus s a talán a legfontosabb, a 13 méter hosszú, 3,5 méter magas Calendarium, amely 415 arany hátterű kompozíciót foglalt magába, s amely 1989–2005 között a Gaál Endre Galériában, a számára kialakított profán kápolnában szerepelt állandó bemutatón. Kár lenne, ha elfeledkeznénk erről a nagy műről s a többiről, Rátkay Endre revelatív erejű képeiről.
origo.hu
Péter vitéz – Bayer Zsolt verse
