Évtizedekig lappangó betegség

Hazánkban aggasztóan nő a 2-es típusú cukorbetegséggel diagnosztizált fiatalok aránya. A korábban kizárólag felnőttkorban jelentkező betegséget a szakemberek a túlsúlyos gyermekek és kamaszok megnövekedett számával kapcsolják össze. Magyarországon 1996 és 2006 között csaknem minden korosztályban megháromszorozódott a kövér gyermekek aránya.

Győr Ágnes
2011. 09. 03. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hazánkban is megjelent a gyermekeknél a 2-es típusú cukorbetegség. A korábban kizárólag felnőtteknél diagnosztizált betegség által érintettek száma folyamatosan nő – tudta meg lapunk Körner Annától, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekklinikájának docensétől. Mint kifejtette, először az Egyesült Államokban figyeltek fel az elhízott fiatalok számának drasztikus növekedésére, de a trend nálunk is jelen van a nyolcvanas évek óta. Ma hazánkban a szerényebb becslések szerint is száz gyerekből tíz túlsúlyos, de mint a gyermekgyógyász elmondta, elképzelhető, hogy ez a szám közelebb áll a 15-16-hoz.
Hazánkban az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) által a 2005/2006-os tanévben a budapesti iskolások körében végzett vizsgálat szerint a 7–14 éves tanulók között a túlsúly és az elhízás előfordulása 25 százalékos volt, azaz minden 4. gyereket érintett.
2010-ben Magyarország csatlakozott a WHO gyermekkori elhízást monitorozó kezdeményezéséhez (WHO COSI-Childhood Obesity Surveillance Initiative), amelynek részeként az OÉTI vezetésével országosan 91 iskola 1291 hétéves tanulójánál végeztek tápláltsági állapotvizsgálatot a nemzetközileg elfogadott standard módszerekkel. Ennek alapján megállapítható, hogy minden ötödik fiú és minden negyedik lány túlsúlyos vagy elhízott. – Az iskola-egészségügyi adatok a trendet jól tükrözik: eszerint csaknem minden korosztályban 1996 és 2006 között megháromszorozódott a kövér gyermekek aránya – tájékoztatta lapunkat Tengelits András, az ÁNTSZ sajtóreferense.
– A negatív tendencia nem magyarázható pusztán genetikai tényezőkkel – véli Körner Anna. – Szerepet játszhat benne többek közt az egészségtelen, zsírban és koleszterinben gazdag táplálkozás, a mozgás hiánya, illetve az, hogy az iskolákban éppen azokra nem figyelnek oda a testnevelésórákon, akiknek súlyproblémáik vannak – fejtette ki a szakember. – A fiatal-, illetve gyermekkori elhízás elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetben lévőknél jelentkezik. Az elhízott, túlsúlyos gyerekből nagyobb valószínűséggel válik túlsúlyos felnőtt, ugyanakkor gyakran előfordul, hogy serdülőkorban annyira megviseli az illetőt társainak megjelenésére vonatkozó gúnyolódása, hogy drasztikus diétázással átesik a ló túloldalára, és bulimiás vagy anorexiás lesz – tette hozzá a gyermekgyógyász. Az orvos szerint fokozottan nehéz helyzetben vannak azok, akiknek a szülei is túlsúlyosak, hiszen az ilyen családban normává válhat a kövérség, egyáltalán nem tekintik azt gondnak, holott a túlsúly hosszú távon súlyos egészségi problémákhoz vezethet.
A WHO 1998-ban azért döntött úgy, hogy az elhízást betegségnek nyilvánítja, mert a kóros túlsúly a kardiovaszkuláris (szív- és érrendszeri) betegségeken kívül számtalan más betegség kockázatát is növeli. A gyermekgyógyász szerint az orvosi társadalom tehetetlen, ha az érintett fiatal és szülei nem hajlandók változtatni a helyzeten.
A túlsúlyos gyereket rendszerint akkor viszik el a szakemberekhez, amikor már jelentkezik valamelyik társbetegség. Ilyen például a korábban kizárólag felnőtteknél diagnosztizált, 2-es típusú cukorbetegség. Idetartozik többek között a magas vérnyomás, különböző ortopédiai és ízületi problémák, az epeköves megbetegedések. Növeli továbbá bizonyos ráktípusok kialakulásának az esélyét is. Noha a szív- és érrendszeri megbetegedések többsége jellemzően felnőttkorban jelentkezik, előfordult már, hogy a szakemberek egy túlsúlyos 16 évesnél fedeztek fel érelmeszesedést.
A gyermekgyógyász szerint tízéves kor felett ajánlott cukorterheléses vizsgálatra vinni minden olyan gyereket, aki túlsúlyos, vagy akinek a családjában halmozottan fordul elő 2-es típusú cukorbetegség. Ez ugyanis, szemben az 1-es típusú diabétesszel, akár évtizedeken át tünetmentes maradhat. Időközben azonban súlyos szövődmények léphetnek fel.
– A gyermekkorban mind gyakoribb 2-es típusú forma meghatározó oka a gyermekkori elhízás egyre gyakoribbá válása – erősítette meg lapunknak Winkler Gábor, a Magyar Diabetes Társaság elnöke. Mint kifejtette, Magyarországon a cukorbetegségre vonatkozó kötelező bejelentés nincs. 2006-ban, más célból, 20–69 éves felnőttek közt végzett kis esetszámú, de reprezentatív vizsgálat alkalmával csak éhomi – azaz az étkezés után legalább nyolc órával mért – vércukormérés alapján a cukorbetegség előfordulása a professzor elmondása szerint 7,6 százalékos volt. Ez alapján 650-700 ezer felnőtt lehet cukorbeteg, úgy, hogy tud az állapotáról. Az elnök szerint a már létező, de még nem felismert esetek száma hozzávetőlegesen még egyszer ennyi lehet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.