Következő mérkőzések
Spanyolország
21:002024. július 09.
Franciaország
Hollandia
21:002024. július 10.
Anglia

Frankensteinék a spájzban

Torkos Matild
2011. 09. 24. 22:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lelepleződött a biotechnológiai ipart világszerte uraló multinacionális cégek által terjesztett hazugság, miszerint a génmódosított növényeknél, így például a kukoricánál használt méreganyag nem kerül be az emberi szervezetbe a táplálkozáskor. Bekerül. Sőt a véráramban köt ki. Hazudtak a géniparhoz elszegődött tudósok a kormányoknak, a tudomány világának, a génmódosítottnak nevezett mérgezett vetőmagot földjeikbe vető gazdáknak, és nem utolsósorban hazudtak az embereknek is. Egy kanadai egyetemi kórház kutatói a várandós anyák 93 százalékának vérében találták meg a genetikailag módosított növények által termelt mérgező anyagot.
A növényvilágunkban Frankensteinként működő tudósok nem a hagyományos, évszázadokra visszanyúló növénynemesítés hagyományait követik, amikor megváltoztatják egy-egy növény génszerkezetét. A legfrissebb kanadai kutatási eredmény azt mutatja, hogy a génmódosított növények által termelt mérgező anyagok bekerülnek a táplálékláncba, hiszen ott vannak az elfogyasztott tejben, tojásban, húsban. Időzített „biológiai fegyvert” áramoltatunk a szervezetünkben, azt sem tudva, milyen káros hatással kell számolnunk. Hiába tiltakoztak zöldszervezetek józanabb, az erkölcs talaján működő tudósok intelmeire hivatkozva, hiába bizonyította – többek között – egy magyar kutató is patkánykísérleteivel a génmódosított burgonya káros hatását, a döntéshozó európai fórumokon süket fülekre találtak.
Kaján kárörömre adhatna okot, hogy Iowa génmódosított kukoricát termesztő vidékein eközben kifejlődött egy kukoricabogár, amely ellenáll az utóbbi évtizedben vetőmaggal bizniszelő multi, a Monsanto génpiszkált kukoricája méreganyagának és úgy zabálja a növényt toxinostól, mintha étvágyfokozó génnel javították volna fel a génállományát egy jól felszerelt laborban.
A tudósoknak ma még fogalmuk sincs, mennyire fog elterjedni ez a falánk bogár, de ne legyen kétségünk afelől, hogy megtalálják majd azt a még több mérget előállító gént, amely tovább termeli a profitot a Monsantónak. Szerencsénk, hogy Magyarország óvatos, körültekintő politikát folytat a génmódosított növények ügyében, mi az új alaptörvényünkben is rögzítettük GMO-mentességünket. Annak ellenére sikerült eddig ellenállnunk a néhány neves hazai tudóst is csatarendbe állító propagandának, hogy a háttérben a multik nem sajnálták a pénzt az érdekeiknek megfelelő nézetet valló egyesületektől, sőt a számukra kedvező eredménnyel kecsegtető kutatások finanszírozásától sem. A GMO-lobbi célja tisztán látható: bagatellizálni a veszélyt, amit génpiszkált növények elterjesztése okozna mezőgazdaságunkra és az ilyen termékeket elfogyasztó emberekre nézve.
Nehéz megérteni az Egyesül Államok és Európa felelős döntéshozóit, hogy voltak képesek hinni inkább például a Monsanto szakembereinek, mint a gazdasági értelemben függetlennek tekinthető tudósoknak, miként adhattak zöld jelzést a génpiszkált növények termesztésének. Főleg annak tudatában érthetetlen ez, hogy köztudomású tény: a Monsanto nem azzal lett világhírű, hogy gammasugarak százszorszépekre gyakorolt hatását vizsgálta, hanem sokkal inkább környezetszennyezési botrányairól.
Nekünk most négymilliárd forintot kell kifizetnünk kárenyhítésként azoknak a gazdáknak, akik a Monsanto génszennyezett vetőmagjaiból vásároltak be, és emiatt ötezer hektárnyi kukoricaültevényt kellett hatóságilag megsemmisíttetni.
Jó lenne, ha nem érnénk be annyival, hogy földjeinken megtiltjuk a génmódosított növények termesztését, hanem még nagyobb szigorral akadályoznánk meg azt is, hogy a táplálékláncunkba bekerülhessen Frankensteinék génszennyezett moslékja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.