Hoffmann: Nem lesz óraszámemelés

Az oktatási államtitkár arra számít, hogy a jövőben is nagy számban kérik a települések az oktatási intézmények fenntartói jogának lehetőségét. Hoffmann Rózsa az MTI-nek adott interjúban elmondta, hogy a nemzeti köznevelés rendjéről szóló új törvény koncepciója nem tartalmazza a pedagógusok óraszámának emelését, de rögzíti a heti 32 óra kötelezően iskolában eltöltendő időt. Ez utóbbi intézkedés a pedagógus-életpályamodellel egyidejűleg lépne életbe.

Hoffmann Rózsa a megnövekedő állami szerepvállalás kapcsán kiemelte: sokan félremagyarázzák azt az egy éve hangoztatott összkormányzati szándékot, hogy az államnak nagyobb szerepet kell vállalnia a közfeladatok ellátásában. – Az oktatást a jövőben nem piaci szolgáltatásnak, hanem olyan közszolgálatnak tekintik, ami az állam feladata a polgárok megbízásából – hangsúlyozta az oktatási államtitkár. – Nem államosításról van szó, hanem arról, hogy az állam a felelősségével és a jogaival hatékonyan élni fog – szögezte le Hoffmann Rózsa, hozzátéve: a szakmai irányítást veszi át az állam, de a fenntartás, az üzemeltetés és az, hogy az iskola szervesen beépüljön a helyi közösség életébe, továbbra is a települések feladata és lehetősége lehet, ha vállalják a feltételek teljesítését. Az államtitkár úgy fogalmazott: „Jósolni nem tudok, csak gondolkodom: úgy vélem, hogy nagy többségben fogják kérni a települések a fenntartói jogok gyakorlásának lehetőségét.”
Hoffmann Rózsa a pedagógusbérek központi finanszírozásáról – amit a koncepció rögzít – azt mondta, hogy a kormányhivatalok állapítják meg, hol, hány pedagógusra van szükség. A fenntartók fogalmazzák meg létszámigényüket gyerek-, csoportlétszám alapján; országos átlagban 11 gyerekre egy pedagógussal számolnak. Hozzátette: ha országos átlagban jelentősen csökken a gyermekek száma, akkor szükségszerűen csökken a pedagógusoké is. – Aki 30 ezres elbocsátásról beszél, mutassa be, hogy ezt milyen számokra alapozza – mondta, és cáfolta azokat az állításokat, hogy a Széll Kálmán-terv 80-90 milliárdos elvonást jelentene a köznevelés rendszeréből.
Az államtitkár elmondása szerint azt javasolják, hogy a pedagógus-életpályamodell 2013 szeptemberében lépjen életbe, de megjegyezte, nem hagyható figyelmen kívül az ország akkori teherbíró képessége. Az új modell magasabb fizetési kategóriát jelent majd, bevezetésével a bérek átlagosan 30-50 százalékkal nőhetnek.
A kereszténydemokrata politikus összegzése szerint az új törvény célja, hogy korrigálják az iskolaügy azon torzulásait, amelyeket különösen a nyolc év szocialista–liberális irányítás alatt elszenvedett, valamint azokat a hiányosságokat, amelyeknek pótlása a rendszerváltás óta elmaradt.