Dr. Kotz László (ügyvéd, Budapest): A Magyar Nemzetben olvastam a Bankrendszer demokratizálása című cikket Kardos Gábor tollából. Gratulálok! Azt hiszem, a fején találta a szöget, amikor arra mutatott rá, hogy a bank lényege az adott állam által adott privilégium különféle pénzügyi műveletek bonyolítására. Az már más kérdés, hogy az alapításkor megkövetelt tőkét honnan és miként szedték, szedik össze. Talán a demokratizálás mint cél is elfogadható, a kivitelezése problematikus, de amiatt fájjon másnak a feje. Viszont az alaptétel egy sor ötletre ad lehetőséget. Ha a nyugdíjpénztárak a nyugdíjakat helyi pénztárakhoz utalnák át és nem a kvázi monopolista OTP-hez és társaihoz, akkor máris létrejöhetne az új magyar bankrendszer és a tőkéje, amelyet a nyugdíjbiztosító intézet automatikusan biztosítana. A közhivatalok, az iskolaügy, az egészségügy szintén fokozatosan bekapcsolható lenne a rendszerbe. A helyi pénztárak (szándékosan nem nevezném bankoknak őket) hivatali helyiségei és infrastruktúrája megteremthetők. És nemcsak Gyurcsány trükközött, hanem a devizaalapú hitelek is trükkök; de azok nemcsak az állami költségvetést, hanem az egész magyar társadalmat tették tönkre.
Erdélyi Gábor (Budapest): Tudomásul veszem, hogy a fogyasztói társadalom attól működik, hogy egyre többet kell vásárolni és erre állandóan buzdítani kell. Néhány tévécsatorna nézhetetlen a reklámözön miatt (is). A reklám egyre agresszívebb, egyre kifinomultabb módszerekkel operál (csinos hölgy kínálja a betétet vagy a lábgomba-kenőcsöt). Most ott tartunk, hogy a sörgyárak – a megbízható sörfogyasztókra építve – sörnek látszó vagy annak mondott édes löttyöt kínálnak. A legújabb a citromos sörkülönlegesség. A doboz színkombinációja – piros-zöld-sárga – egyezik a sörösdobozéval. A terméket az áruházban a megszokott helyen lévő sörhalom közepére rakják. Ha a vásárló nem veszi kezébe a terméket és nem olvassa el a dobozon szöveget vagy a sárga foltban közelről nem ismeri fel a citromalakot, akkor azt hiheti, hogy sört vásárolt. A pohárba öntve még sörnek tűnik a folyadék. A csalódás akkor következik be, amikor a várt, megszokott kesernyés komlóaroma helyett édes, idegen ízt érez. Kétlem, hogy fán termett citromét. A sört azért issza évszázadok óta az ember, mert jellegzetes aromája, a szén-dioxid és a megfelelő hőmérséklete kiválóan oltja a szomjat. Enyhe alkoholtartalma fokozza a kellemes érzetet. A cukros citromtól (ha az egyáltalán citrom) még szomjasabb leszek. Kedves sörgyártók és áruházi marketingesek! Vegyék le a sör nevet arról a termékről, aminek csak annyi a köze a sörhöz, hogy folyékony és szén-dioxid van benne. Ne rakják a cukros italt a sörhalom közepére, a valódi sör közé, hanem tegyék a kóla, az energiaital és hasonlók közé.
Berkes Györgyné (nyugdíjas, Budapest): Örülök, hogy kedvenc újságíróm, Kristóf Attila is foglalkozott (augusztus 13. szombat) a témával, ami minket, betegeket már régóta sokkol. Örültünk a rendeletnek, hogy a háziorvosok három havi gyógyszert felírhatnak, így nem kell havonta végigvárni 30-40 embert. Azonban a legtöbbet szedett gyógyszerekbe csak 28 szemet tesznek. Az orvos három hónapra három dobozt írhat fel, azért mi betegek nem tudjuk folyamatosan szedni. Ebből adódóan a koleszterinértékeim leromlottak (14 nap kimaradás). Jó lenne, ha a gyógy-szergyártók odafigyelnének, hogy a hónapok 30-31 napból állnak! Lehet, hogy ezt a nagyobb bevétel reményében teszik, vagy csak a betegek bosszantására? „Én nem tudom…”
Süle Tibor (Székesfehérvár): Jogerősen véget ért a Stohl-per, amelyben másodfokon a bíró az elsőfokú ítélet nagyjából harmadát adta a vádlottnak. Mit üzent ezzel a bíró? Azt, hogy semmi probléma, ha holtrészegen és bekábítózva ülsz a volán mögé. Ha netán emiatt közlekedési balesetet okozol, ne aggódj, mert ha első fokon nem is, de a jogerős ítéletnél mindenképpen kimosunk a sz...ból. Arra azért vigyázz, hogy halott ne legyen, mert akkor nehezebb lesz a dolgunk. Persze mindez csak akkor igaz, ha a Stohl-körökhöz tartozol. Ha nem, akkor vigyázz, mert megkapod az igazságos ítéletet! Hogy kik azok a Stohl-körök? Az érinthetetlenek, a törvényen kívül állók. Azok, akinek az igazságszolgáltatás minden szintjén megvannak az embereik, akik biztosítják a törvényenkívüliséget, ha arra szükség van. Stubeczky ítélete felháborító, de közel sem egyedi. Arra világít rá, hogy 21 évvel a rendszerváltozás után számos úgynevezett független bíró a mai napig garantálja a kommunista és más hatalmasságok törvényen kívüliségét, amit a sortűzperek tetteseinek, a biszkubéláknak és a stohlandrásoknak az érinthetetlensége egyaránt bizonyít.
Nyírmeggyesi gyerekbántalmazás: megszüntették a tanár jogviszonyát