Két kapura játszik a kormány GMO-ügyben

Két héttel ezelőtt – amint arról beszámoltunk – Gombos András, a környezetvédelmi tárca politikai államtitkára és Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter közös sajtótájékoztatón beszámoltak arról, hogy a manipulált génállományú kukoricafajták valóban környezet-egészségügyi kockázatot jelentenek, és erre bizonyítékot is találtak. A GMO-k behozatalára és termesztésére vonatkozó hazai moratóriumot ezért továbbra is fenntartják.
A Szent István Egyetem talajbiológiai csoportja, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutató Intézetének munkatársai által végzett kutatások ugyanis bebizonyították: az amerikai Monsanto nevű multinacionális vállalat kukoricamoly ellen védekezni tudó fajtájában a megengedett határértékhez képest két-háromezerszeres mennyiségben található rovarméreg. Ezt a káros toxint a növény maga képes megtermelni a bevitt külső géneknek köszönhetően. A beültetett génszakasz a bélflórában található bélbaktériumokat is ilyen méreg termelésére késztetheti, a GMO-k tehát nemcsak a természetre jelentenek veszélyt, hanem az ember egészségére is.
Mindez azért nagyon fontos, mert a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) éppen arra hivatkozva marasztalt el több, a GMO-ellen moratóriumot hirdető európai országot, hogy valótlanul hivatkoztak a manipulált növények egészségkárosító hatására, mert azt nem támasztották alá tudományos eredményekkel, s tényleges céljuk az agrárpiacuk védelme volt.
A magyar kormány is arra hivatkozott eddig, hogy a moratórium hosszabb távon nem tartható fenn a nemzetközi nyomás miatt, ezért van szükség a GMO-k hazai termesztését szabályozó, egyszersmind engedélyező, úgynevezett együtt-termesztési törvény elfogadására, amit a kabinet be is nyújtott az Országgyűlésnek. A magyar tudományos eredmények tehát keresztülhúzhatják a GMO-lobbi számítását.
Korai lenne azonban a környezetvédők és a gazdák sikeréről beszélni: miközben Gombos András és Gráf József a kutatók bizonyítékaira hivatkozva nemet mondott a GMO-kra, a kormány nem vonta vissza a parlament elé tolt törvényjavaslatát, igaz azt a kormánypárti többség nem is vette napirendre az utolsó ülésnapon, így vélhetőleg az új Országgyűlés határoz majd róla. Gyurcsány Ferenc kormányfő és Kóka János gazdasági miniszter múlt évi amerikai látogatása óta pedig sokan gyanították: a kabinet egy része GMO-pártivá vált. Kóka azóta rendre a biotechnológia előtt álló nagy jövőről beszél, amit a szakavatottak egyértelműen a géntechnológiai kutatásokkal azonosítanak. Valóban, miközben az agrár- és a környezetvédelmi tárca vállvetve küzd nemzeti érdekeink és a magyar mezőgazdaság védelméért, a Vizi E. Szilveszter által irányított Magyar Tudományos Akadémia martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézete az amerikai Monsantóval kötött szerződést. A magyar kutatók kísérleteik során a vállalat által szabadalmaztatott géneket próbálják meg beültetni a hagyományos magyar kukoricafajtákba. Köztudomású az is, hogy az amerikai diplomatákból és a GMO-kba fektetett pénzük után futó multik képviselőiből álló lobbinak semmi sem drága. Ez az érdekcsoport abban bízik, ha a kelet-európai országokban engedélyezik a GMO-k termesztését, így szabad út nyílik az amerikai farmerek uniós agrárexportja elé.
A kormányoldal szándékai GMO-ügyben tehát kifürkészhetetlenek, azonban megkérdeztük a nagyobbik ellenzéki pártot is terveikről. Lengyel Zoltán, a Fidesz mezőgazdasági kabinetjének vezetője megerősítette: egyetértenek a párt szövetségese, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége álláspontjával és támogatják a GMO-k elleni moratórium fenntartását. Lengyel Zoltán Sáregres polgármestereként is erősíti a hazai mezőgazdaság védelmében felállt koalíciót, s települését GMO-mentes övezetté nyilvánította. A fideszes politikus szeretné, ha nemcsak Sáregres, de egész Fejér-megye is csatlakozna az országos mozgalomhoz.
A baloldal megosztottságát jelzi, hogy január végén a parlament illetékes albizottságában mind a négy párt képviselői kimondták: az ország érdeke fenntartani a manipulált génállományú vetőmagok behozatali tilalmát. Lengyel Zoltán azonban arra is emlékeztetett: a mezőgazdasági bizottság ülésén viszont elhangzott, hogy ipari növény termesztésére alkalmasak lehetnek a GMO-k, s a kockázat tekintetében sem volt egyhangú a megítélés. A szocialista Magda Sándor például kijelentette: nem jelentenek veszélyt a GMO-k.
Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kht. vezetője a Magyar Nemzetnek nyilatkozva a Monsanto mérgezőnek nyilvánított kukoricájának hasznosságáról is lerántotta a leplet.
– A faj hazai bevezetése többek között azért sem indokolt, mert a kukoricamoly Magyarországon nem okoz komolyabb kárt a mezőgazdaságban. A moly ráadásul hozzászokhat a kukorica által termelt méreghez, ezáltal értelmét veszti az egész eljárás – mondta. – Az amerikaiak által végzett kísérleteket maguk az érdekelt cégek finanszírozzák, objektivitásuk kérdéses. A lobbisták azzal érvelnek, hogy nem kell permetezni, ezért környezetbarát a génmanipulált növénytermesztés, azonban ez könnyen megcáfolható. Nem igaz az sem, hogy nagyobb hozamot lehet vele elérni, mert csupán egy-egy tulajdonságra nézve módosítják azt – fűzte hozzá Ács Sándorné.
A környezetvédők szerint már a tudósokat is megkörnyékezte az amerikai érdekcsoport. Elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartják, hogy a magyar növénynemesítés fellegváraként ismert Martonvásár a jövőben génmódosított növények termesztésére is folytat kísérleteket. – Az amerikai Monsantóval kötött szerződés egyfajta szándéknyilatkozatként is értelmezhető az ország részéről – nyilatkozta Kajner Péter, az Élőlánc Magyarországért ökopárt képviselője. – Sajnálatos, hogy a kormány az agrár-kutatóintézetek és a génbankok leépítésével, összevonásával, a szakmai munka hátráltatásával nem az őshonos fajták fenntartására helyezi a hangsúlyt, hanem éppen ellenkezőleg, a módosított amerikai fajták terjedésének kedvez. Miközben az ország vezetése agrár-környezetvédelmet propagál és támogat, mostani lépésével éppen azt teszi tönkre, amit védeni hivatott. Nemhogy segítené a magyar gazdákat, de a befolyásos multinacionális cégek terjeszkedésének segítésével elnyomja a környezetbarát, hagyományos gazdálkodási módokat és a biotermesztést – hangsúlyozza az ökopárt munkatársa.
A hazai gazdák attól tartanak, hogy a magyar gabonát, dohányt és kukoricát a környezettudatos nyugati országok nem veszik majd meg, ha az a szél és a rovarok által terjesztett génmanipulált pollennel szennyeződik. A biogazdálkodók és a méhészek is félnek a minőségromlástól és a piacvesztéstől. Ezért sok gazda fordul napjainkban az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézethez igazolásért, hogy termékük nem módosított génállományú.
– A GMO-k elutasítottsága uniós felmérések szerint mintegy 70-80 százalék. Ez a magyar fogyasztók körében is eléri a nyolcvan százalékot – tudatta lapunkkal Kajner Péter.