Bár hamarosan befejeződik az új tanév első hónapja, továbbra is ezer sebből vérzik a Központilag bevezetett Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) – tudta meg a Magyar Nemzet. Lapunk nemrégiben már beszámolt róla, hogy az iskolákban nehézséget okoz a rendszer használata, ám a hibák jó részét azóta sem sikerült orvosolni. A KRÉTA-t először még 2016 nyarán vezették be a Klebelsberg Központ által fenntartott intézményekben. Lapunk megkeresésére a Pedagógusok Szakszervezete hétfőn közölte: megyei vezetőik beszámolója szerint még mindig sok helyen akadozik a rendszer, leáll, „de ha türelmesek, lehet vele dolgozni”. Elmondták, a tankerületi központok tisztában vannak a problémával, így ha határidős feladat van és azt a KRÉTA miatt nem tudják teljesíteni az iskolák, akkor újabb határidőket adnak.
A lapunkhoz érkezett beszámolók szerint a helyzet a rendszert az idei tanévben bevezető szakképzési intézményben még kaotikusabb. Volt olyan pedagógus, aki egyebek között azt nehezményezte, hogy a szakképzésre jellemző gyakorlati órákat nem lehet fölvinni a KRÉTA-ba, az ugyanis csak a hagyományos 45 perces órákat képes kezelni. Egy vidéki szakgimnázium tanára pedig arról számolt be, náluk egyáltalán nem működik a rendszer, meg sem lehet nyitni, így ők jelenleg „papírfecniken” vezetik az adminisztrációt.
– Fontos volna, hogy minél előbb működjön a KRÉTA, mert a kezdeti nehézségek ellenére nagyon megkönnyítené a munkánkat – nyilatkozta lapunknak Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet vezetője. Elmondta: a rendszer jelenleg nem minden iskolatípusra van jól berendezve, tanügyigazgatási szempontból pedig nem úgy működik, ahogyan kellene. Például a szakképzésben gyakori, hogy egy-egy osztályt csoportokra bontanak, ám ezeket a felület nem tudja még kezelni. Probléma az is, hogy a szakképző iskolákban sokszor vannak A és B hetek, amikor a diákok más órarend szerint tanulnak, ám ezt a kettőt nem képes megkülönböztetni a KRÉTA. Emiatt minden adat megduplázódik. Továbbá probléma azoknak a tanulóknak a regisztrációja is, akik nem az iskolákban, hanem külső helyszínen teljesítik gyakorlatukat.
Lapunk arról is érdeklődött, igaz-e értesülésünk, hogy miután a KRÉTA használatához sokan az Oktatási Hivatal által működtetett Köznevelési Információs Rendszerből (KIR) próbáltak adatokat lehívni, ami utóbbit is súlyosan leterhelte. A szakember elmondta: a KIR állományába nemrég valóban nem tudtak semmilyen adatot bevinni, de ez a probléma már megszűnt.
Tóth József leszögezte: nem szabad semmilyen, a rendszer működését érintő problémát elhallgatni, de a mostani hibák fölött sem szabad ítélkezni. Ugyanis korábbi e-naplók bevezetésekor is vetődtek fel hasonló gondok, megoldásuk pedig csak több lépcsőben volt lehetséges. – Ismerem a pedagógusok kezdeti idegenkedését, de amikor megszokják a rendszert, már mindenkinek kényelmes lesz – mondta.