– A szövetség munkatársainak az a tapasztalata, hogy sokszor a gyermekekkel foglalkozó pedagógusok, vagy maga az iskola nem hajlandó érdemi kommunikációt folytatni a szülőkkel annak érdekében, hogy az integráció sikeres legyen – folytatta a panaszokat az AOSZ, hozzátéve: gyakran találkoznak azzal a jelenséggel is, hogy a pedagógus nem akarja megfogadni a szülő vagy a terapeuta javaslatait, és ahelyett, hogy a megoldást keresné, inkább a problémás gyermek magántanulói státusba kerülését forszírozza.
Székely László szerint további probléma, hogy maguk a szakértői eljárások is rendkívül hosszúak: ha a jogszabályoknak megfelelően folytatják le őket, általában minimum két hónapig tartanak, ez pedig komolyan hátráltathatja, hogy a fejlesztésre szoruló gyermek mielőbb az állapotának megfelelő különleges bánásmódot kapjon. Ha pedig végre eljut odáig a folyamat, hogy a gyermek hozzájut a speciális fejlesztéshez, azt sokszor más tanítási órák terhére szervezik meg neki, így hatványozódik a tanulmányokban való lemaradása, hiszen utólag kell bepótolnia azt a tananyagot, amit logopédia vagy más egyéni foglalkozás miatt kihagyott.
A jelentésből kiderült: olyan esetek is vannak, amikor az SNI gyermek számára hivatalosan kijelölt intézményben nincsenek meg a gyermek speciális igényét kielégítő feltételek. Főleg az óvodáknál szokott ez előfordulni, mert az önkormányzatok sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy a számukra kötelező köznevelési feladatként előírt óvodai ellátásba beletartozik az SNI gyermekek ellátása, sőt a szakértő által előírt fejlesztések megszervezése is.
Hanesz József, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) elnöke ezzel kapcsolatban arra hívta fel a biztos figyelmét: az óvodákban a települési önkormányzatok kötelessége volna foglalkoztatni (akár megbízási jogviszonynyal is) az SNI gyermekek fejlesztéséről gondoskodó szakembert. A Klik utazó gyógypedagógusi hálózat működtetésével próbálja enyhíteni a szakemberhiányt, csakhogy a hálózat teherbíró-képessége is véges, nekik pedig elsősorban az iskolákat kell kiszolgálni. Az ombudsman a vizsgálata során megkereste a köznevelési államtitkárságot is, amely a felvetett problémákra válaszul jelezte: főosztályvezetői szintű egyeztetést kezdeményez a Klikkel a szakemberhiány mértékének feltérképezésére és enyhítésére, a gyógypedagógusok képzésének hiányosságai ügyében pedig a felsőoktatási államtitkársággal fognak tárgyalni a keretszámok esetleges emeléséről.
