Örülnek a magyar méhészek, hogy egyre több kereskedőlánc veszi le polcairól a botrányt okozó, silány mézkeverékeket, de annak már nem, hogy a történtek ellenére az Aldi üzletláncban Magyarországon egyáltalán nem forgalmaznak magyar mézet – tájékoztatta lapunkat Petrus Lajos, a mézbotrányt kirobbantó Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesülete elnöke. Mint arra felhívta a figyelmet, az összes különböző csomagolású és típusú mézük mind kínai keverék, pedig az Aldi tudja, hogy a kínai méz rossz minőséget takar, mert – az egyesület információi szerint – Németországban tiltja beszállítóinak, hogy kínai mézet használjanak a mézkeverékekben.
Az elnök szerint az Aldi korábban valótlanul állította a Magyar Nemzetnek, hogy a forgalomban lévő mézeik az összetevők és a származási hely tekintetében megfelelnek az előírásoknak. Ennek alátámasztására elküldték lapunknak azokat a vizsgálati eredményeket, amelyek azt mutatják, hogy az Aldi polcairól levett és bevizsgált, Klenáncz József üzletember nevével jelzett méztételek 83 százaléka ipariméz-minőségű, nem kerülhetnének kereskedelmi forgalomba. Mint ismert, a kereskedőláncok közül elsőként a CBA állt az érdekeikért harcoló magyar méhészek mellé, amikor a címkéjükön „EU-s és nem EU-s” eredetűként feltüntetett, általa forgalmazott mézeket egyszerűen leszedte a polcokról. December elején a Spar jelentette be, hogy kizárólag magyar mézzel tölti fel a készleteit az áruházakban, s a jövőben csak magyar, vagy teljes mértékben az Európai Unióból származó mézet forgalmaz. Aztán – ahogy írtuk – pár nap múlva az Auchan is „jó útra tért”, és megkezdte az átállást a magyar mézekre. Mára pedig az derült ki, hogy a Metro is beadta a derekát, és január végéig lecseréli polcairól az „EU-s és nem EU-s” országok címkéjű üvegeket, amelyek valójában Kínából vásárolt anyaggal összekevert mézeket tartalmaznak.
Eredményt persze nem csak a kereskedők hozzáállásától lehetne várni. Az üzletláncok mellett most már az állami szektor is foglalkozik a mézüggyel. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) elkezdte győzködni a brüsszeli illetékeseket arról, nem elég a mostani szabályozás, a mézek címkéjén pontosan fel kell tüntetni az eredetet. Ez Magyarország és a fogyasztók érdeke, hiszen nem mindegy, hogy az EU-n kívüli méz például Argentínából vagy Kínából érkezik-e. Utóbbi országban ugyanis a statisztikai adatok szerint jóval több méz terem, mint amit az ország természeti adottságai lehetővé tennének. Az FM utasítására a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrei is megszállták a kereskedelmi egységeket, de szemlátomást például az Aldiig még nem jutottak el. Legutóbb azt jelentették be, hogy a Nébih fokozottan ellenőrzi az unión kívülről érkező mézszállítmányokat. Tették ezt annak ellenére, hogy szakemberek szerint a hamis méz nem közvetlenül az unión kívülről érkezik Magyarországra, hanem közvetve, más uniós országból. Ezt pedig az FM is pontosan tudja, hiszen nincs hivatalos statisztika a Magyarországra érkező kínai mézről.
A VIII. Gyulai Méz- és Mézeskalács-fesztiválon az Év Méze 2015 díj mellett az akácméz-kategória megosztott első helyezését is a keceli Bóna Zoltán méze szerezte meg. A felsőrajki Bakonyi Barnabás ugyan-csak első helyet ért el akácmézével. A legjobb vegyes virágmézet és repcemézet a kaposmérői Hanzel Róbert, illetve a himesházi Háy István küldte be. A legjobbak jövőre a győzelmüket igazoló matricával láthatják el a mézüket.