Sólyom László és neje, Sólyom Erzsébet környezetvédelmi szempontból rendkívül fontos látogatást tett Borsod megyében. A házaspár és kísérete felkereste Aggteleket a gömöri, tornai, csereháti régiót, a mai nap folyamán pedig Zemplénbe látogatott el. A köztársasági elnök leginkább környezetvédelmi érdeklődését elégítette ki Aranyosi-völgyi, Bodrog-közi, zempléni túrája során, délután pedig Sárospatakon tartott sajtótájékoztatót, ahol beszámolt tapasztalatairól. Felhívta a figyelmet az Aranyosi-völgybe tervezett szivattyús vízerőműre, melynek megépítését nem tartja jó ötletnek, sőt kifejezetten ellenzi. Rámutatott, hogy a beruházó egy öt kilométer hosszú víztározót hozna létre, ezen lépésével azonban mondhatni kettévágná a még egységes Zempléni-hegységet. Úgy véli a makacsságnak nincs határa, mert bár a szakhatóságok és a minisztérium elutasítja a tervek megvalósítását, de a befektető kitartóan kéri az építkezés engedélyezését. Az államfő kijelentette: ezt a beruházást meg kell akadályozni, miután megépítésének nem sok értelme lenne.
A zempléni régiót veszélyeztetett jelzővel illette, ugyanis Magyarország egyik legérintetlenebb tájegységét három környékbeli beruházás kivitelezése fenyegeti. Egyik az említett szivattyús vízierőmű, második a szomszédos Szlovákia határmenti térségébe tervezett tőketerebesi fémtüzelésű hőerőmű, míg a harmadik a szerencsi szalmaerőmű.
Tőketerebesről szólva kijelentette: ez nemzetközi probléma, ám lehetőségeihez mérten minden tekintélyét latba veti a beruházás kivitelezése ellen. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Sátoraljaújhelyhez közeli szlovák város önkormányzata már elutasította a tervet, ellenben északi szomszédunk kormánya még nem hozta meg végleges döntését. A szerencsi szalmaerőmű megépítését sem tartja jó ötletnek, mert szerinte a gigantikus méretű erőműveknek nincs jövője Európában. Elmondta: beszélt Szerencs polgármesterével, de Rónavölgyi Endréné tájékoztatta, hogy a szükséges szakhatósági engedélyek már a beruházó rendelkezésére állnak.
A sárospataki államfői sajtótájékoztató utolsó témája a Bodrogköz sorsa volt. Sólyom László úgy véli Észak-Borsodhoz, Abaújhoz, illetve a Zemplén többi tájegységéhez hasonlóan ez a vidék szintén kedvező mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, ezért az agrárium fejlesztésére kell koncentrálni a vasipari szakmunkások képzése helyett. Sajnálatosnak nevezte, hogy a második világháború idején lebombázott kenézlői Bodrog-hidat nem építették újjá, így a közeli Nyíregyházára tíz kilométeres táv helyett százhúsz kilométert kell megtenni. Jó példaként említette a cigándi Tisza-híd beruházásának kivitelezését, hiszen a közúti átkelő megépítése után felpezsdült az élet a térségben, Cigánd pedig városi ranghoz jutott.
A köztársasági elnök borsodi körútja során körülbelül nyolcvan polgármesterrel találkozott, és kötetlen formában érdeklődött az államfő a további problémákról. Kijelentette: várakozásaihoz képest rosszabb képet kapott a megyéről, és úgy gondolja, mindent meg kell tenni kormányzati szinten azért, hogy a borsodi emberek olyan szinten élhessenek, mint az ország jobb sorsú régióiban.
