2005 mérföldkő volt a Csepel Művek (CSM) történetében. Egészen addig ugyanis nem voltak hivatalos utcanevek a budapesti viszonylatban is nagy területet elfoglaló ipari övezetben. A gyáróriás privatizációja során több száz tulajdonos és még több vállalkozás volt bejelentve egyetlen címre, a Gyepsor utca 1. szám alá. Ennek az elképesztő állapotnak vetett véget a Csepeli Önkormányzat, amikor 15 évvel a rendszerváltás után – és egyben 15 éves késéssel – a Csepel Művek utcaneveiről döntöttek a kerület képviselői.
Az ipartelep utcáinak elnevezése a régi, nem hivatalos gyári neveket követte. Ilyen a Motorkerékpárgyár, Varrógépgyár, Célgép utca, melyek az egykori gyáregységekre utalnak. Ezt az elvet a képviselő-testület minden tagja elfogadta, vita csak néhány utcanévből adódott. Az egykori munkásőrlaktanya melletti kis utca nevéből is vita lett, azt ugyanis a Fidesz Hengerdomb utcára szerette volna elnevezni – ezt a területet ugyanis már Weiss Manfréd korában is így hívták a munkások. Hiába volt azonban az ellenzéki párt minden érve, javaslata, az önkormányzat MSZP-s többsége mindet elutasította. Bármilyen furcsán is hangzik, az MSZP-nek köszönhetően a munkásőrség laktanyája melletti utcának így – hivatalosan legalábbis – egyáltalán nem lett neve.
A CSM-ről az önkormányzati döntés után, 2005-ben jelent meg az első térkép a hivatalossá vált utcanevekkel. A térképet az a Csepel Művek Ipari Park Szolgáltató Kht. adta ki, melynek cégvezetője Takács József MSZP-s önkormányzati képviselő. Csakhogy a CSM-ről kiadott térképen volt egy kis hiba: a hivatalos utcanevek mellett a névtelenül maradt utcához is került egy név: ez lett a Munkásőr utca.
Ami ezután történt, már nehezebb rekonstruálni. Lehetséges, hogy a Csepel Művek térképét több térképkészítő cégnek is elküldte a kht., így 2006-ra gyakorlatilag az összes Budapest és Magyarország térképen megjelent a csepeli Munkásőr utca. És az utcanevek olyanok, mint az emberek nevei: ha egyszer bekerülnek egy adatbázisba, megváltoztatni őket már szinte lehetetlen. A Munkásőr utca, ha képletesen is, de Budapest és Magyarország után elfoglalta Európát: előbb a kontinens térképein jelent meg, majd a világtérképeken is. Így történhetett meg, hogy ma már a Google világtérképén is szerepel Csepel eme újdonsült büszkesége.
(csepel.info)
