Ingatlanadó: miben rejlenek a szorzók? – ki jár rosszabbul?

Van-e és hány északra néző ablaka, földúton vagy szilárd burkolaton át közelíthető-e meg, tíz éven belül épült-e vagy harminc évnél régebben, mikor volt teljes körű felújítás; ezek azok a szempontok, amelyek még az azonos árú otthonok esetében is akár több ezer forintos különbséget eredményeznek a 2009-től számított, érték alapján kalkulált építményadó havi összegében - írta egy napilap. • Aggályosnak ítéli az ombudsman az értékalapú ingatlanadót

A Népszava összeállításából kiderül, hogy az sem mindegy, hány szobás a lakás. Rosszabbul jár majd például adó szempontjából az, aki a harmadik emeleten lakik egy liftes házban, mint aki az elsőn egy lift nélküliben, ám nincs különbség abban, hogy valaki a nyolcadikon vagy a másodikon birtokol ingatlant – olvasható a cikkben, amely rámutat arra, hogy csak valamennyi szorzó figyelembevételét követően alakul ki a végleges adóalap. Az egyik legfontosabb szempont az építmény kora: a tíz évnél fiatalabb épületek esetén ugyanis 1, 15-tel kell megszorozni a kalkulált összeget. Az építményadó szabályozása ugyanakkor nem ösztönzi a tulajdonosokat a teljes felújításra, hiszen aki ezt tíz éven belül megtette, annak tíz százalékkal magasabb lesz az adóalapja. Számít ezenkívül az is, hogy milyen anyagból épült a ház: jobban jár az, aki panelben lakik, mint akinek téglából épült az otthona – olvasható a Népszava összeállításában.

(Népszava)