Az ötvenhét országot magában foglaló 2006-os nemzetközi tanulói teljesítménymérésben 200 magyar iskola 15 éves diákjainak természettudományos, matematikai és szövegértési képességeit vették górcső alá. A mostani PISA-felmérés során a természettudományos ismeretek kaptak kiemelt hangsúlyt.
A magyar diákok természettudományi területen harminc OECD-állam közül 13-17. helyet, míg szövegértésben az értékelhető eredményt produkáló 29 ország közül 17-22. helyet érték el. Matematikából harmincegy ország közül a 18-23. helyet szerezték meg a tanulók a vizsgálat során – mondta el Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal osztályvezetője. Az európai országok közül Finnország ért el kiemelkedő eredményt, mindhárom területen az első három között végzett.
Az OECD-átlagával összevetve, szövegértés és matematika területén szignifikánsan gyengébb eredményt értek el a magyar tanulók, míg a természettudományos területen az eredmény egyenértékű volt az OECD-államok átlagával.
Pokorni: A felső tagozattal bajok vannak
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: gyakorlatilag ugyanazon eredményeket mérték 2000-ben, 2003-ban és 2006-ban is. Felhívta a figyelmet arra, hogy azok a gyerekek, akiket most vizsgál a PISA-felmérés, azok a 90-es évek végén kezdték el tanulmányaikat. "Mi 2000-ben indítottuk el a kerettantervet, mire az ténylegesen hatással bír a napi gyakorlatban, az is több év". Hozzátette: leghamarabb a következő PISA-felmérés mutatja majd meg, hogy a 2000-es kerettantervek hogyan hatnak az oktatási rendszerre – idézte fel. Véleménye szerint a felső tagozatnál kell komolyan venni a fejlesztéseket, ennek jó alapját nyújtják a kerettantervek. Kiemelte, Törökország, Mexikó, Szlovákia és Lengyelország költ fajlagosan kevesebbet a felső tagozatra, míg az óvodában majdnem a nemzetközi átlagot költjük. Ahol kevés pénzt szánunk az oktatásra, ott a teljesítményben is lemaradunk – mondta az egykori fideszes miniszter.
„Stagnál az oktatási rendszer”
Csapó Benő egyetemi tanár úgy fogalmazott, hogy a felmérés legfontosabb üzenete, hogy stagnál az oktatási rendszer. Az eredmények nem romlottak, de nem is javultak – összegezte. Hozzátette: egy olyan erős nemzetközi mezőnyben, mint amelyben a magyar diákoknak helyt kellett állni, „ez nem rossz eredmény”. Arra a felvetésre, hogy a 10 évesek szövegértéseit vizsgáló PIRLS-felmérésen még jól szerepeltek a diákok, s a 15 évesek ugyanezen területen már romló eredményt produkálnak, azt mondta: a diákok kisgyermekként elérnek egy bizonyos szintet, majd a képességek fejlesztése abbamarad Magyarországon. Ugyanakkor a PIRLS-felmérésben most jól szereplő korosztályt hat év múlva „éri el” a PISA-felmérés.
Az előző héten nyilvánosságra hozott PIRLS-felmérésben 45 oktatási rendszer közül az ötödik helyen végeztek a 10 éves magyar diákok szövegértésben. Arató Gergely oktatási államtitkár szerint ahhoz, hogy az elindított fejlesztések eredményei látszódjanak a PISA-felmérésben is, hosszabb időre, 10-15 évre van szükség.
Magyar Bálint: A magyar közoktatás legkritikusabb eleme a felső tagozatos oktatás
Magyar Bálint, a Liberális Oktatási Kabinet elnöke keddi közleményében a kompetenciaalapú oktatásra történő áttérés felgyorsítását javasolta. Mint írta: a legfrissebb PISA-felmérés eredményei alapján kijelenthető, hogy a magyar közoktatás legkritikusabb eleme a felső tagozatos oktatás. A legutóbbi felmérés szerinte különösen ráirányítja a figyelmet arra, hogy a magyar közoktatásban a természettudományos képzés is megújításra szorul. Magyar Bálint ezt azután mondta, hogy november 29-én több ezer tanár tiltakozott a természettudományos tantárgyak óraszámának drasztikus csökkentése miatt. Az oktatási tárca honlapján megjelent kerettanterv ugyanis az általános iskolai és gimnáziumi kémiaóraszámot heti másfél, illetve heti két órára csökkentené. Pedagógusok és szakértők szerint ésszerűtlen és társadalmilag is káros lenne a természettudományos tantárgyak visszaszorulása az oktatásban.
(MTI/MNO)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
