Az OVB elutasította a törvénymegerősítő népszavazási kezdeményezéseket

Négy törvénymegerősítő népszavazási kezdeményezést, és újabb, nagy számú komolytalannak minősített kezdeményezéseket utasított el kedd esti ülésén az Országos Választási Bizottság (OVB). Álláspontjuk szerint a törvénymegerősítő népszavazásban nincs hatásköre. Az OVB átadta a havannai és berlini külképviseleten leadott szavazatokat az illetékes fővárosi választási bizottság képviselőjének.

A négy törvénymegerősítő népszavazási kezdeményezésben a magánszemélyek kérdései arra utaltak, hogy a választók elfogadnák-e az egészségbiztosítási pénztárakról és a kötelező egészségbiztosítás természetbeni ellátásainak igénybevételéről hozandó törvényt, vagy sem. A testület azért utasította el érdemi elbírálás nélkül a kérdések hitelesítését, mert a megerősítő népszavazás ügye a jogszabályok szerint az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.

A testület a komolytalannak minősített kezdeményezéseket nem határozatban, hanem levélben utasította el, ugyanúgy, ahogy korábbi ülésein. A levélformát a testületi tagok közül többen azzal indokolták, hogy nem kívánják lejáratni a demokratikus intézményt, és azt sem szeretnék, ha a „vicces” kérdések megjelennének a Magyar Közlönyben. Még a testület korábbi ülésén alakult ki vita arról, hogy van-e jogi lehetőség arra, hogy ne határozatban, hanem levélben válaszoljanak a beadványozónak. Az OVB nyolc tagja közül akkor, ahogy most is, ketten ellenezték a levélformát.

Az elutasított kérdések között szerepelt például: egyetért-e azzal, hogy Seherezádé kapjon posztumusz irodalmi Nobel-díjat, Győzike legyen az oktatási és kulturális miniszter, a kormányfő kapjon űrhajós kiképzést, a gyógyszertárakban is lehessen benzint tankolni, vagy hogy az Európai Unió szövetségi itala a tokaji aszú legyen? A csaknem 80, ötletbörzébe illő népszavazási kezdeményezést egyetlen magánszemély, B. Z. nyújtotta be. Az egyik kérdésből kiderült a beadványozó feltételezett célja; ebben B. Z. arról írt, hogy „az alkotmányreform és Gyurcsány Ferenc távozása” érdekében nyújt be „tömegével” kérdéseket.

Átadták a külképviseleti szavazatokat

Az Országos Választási Bizottság (OVB) kedd esti ülésén átadta a havannai és berlini külképviseleten leadott szavazatokat az illetékes fővárosi választási bizottság képviselőjének. A január 27-én Budapest 15. számú választókerületében tartandó időközi parlamenti választásra érkezett két voksot a testület nem tekinthette meg, azt vasárnap bekeverik a többi szavazat közé. A választási törvény értelmében a külképviseleteken is lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a külföldön tartózkodó magyar választópolgárok is élhessenek szavazati jogukkal. A külképviseleti voksolást a magyarországi választások előtt egy héttel tartják. A mostani időközi választásra ketten jelezték, hogy külképviseleten adják le szavazatukat: egyikük az első fordulóban Havannában, míg másikuk mindkét fordulóban Berlinben voksol. A két szavazó vasárnap megjelent a képviseleteken, így a részvétel hivatalosan százszázalékosnak tekinthető. A külképviseleteken leadott szavazatokkal járó költségeket a távirati irodának nyilatkozó választási szakemberek legkevesebb 600-800 ezer forintra becsülték. Az OVB ülésén Szigeti Péter, a testület elnöke bontotta fel a Havannából és Berlinből repülőn kísérővel érkezett két csomagot, majd átadta a helyi bizottság megjelent képviselőjének. A dobozokban érkezett szavazatok titkosságát dupla boríték őrzi. Ezeket a voksokat csak a vasárnap esedékes magyarországi választást követően számolják meg, miután azokat bekeverték a többi leadott szavazat közé.

A január 27-én Budapest 15. számú választókerületében tartandó időközi parlamenti választást az októberben elhunyt Deák András (KDNP) megüresedett képviselői helyére kellett kiírni. Az időközi választásra Lakos Imrét, a kerület alpolgármesterét (aki listáról jelenleg is az Országgyűlés tagja) az SZDSZ és az MSZP közös jelöltjeként, Rétvári Bencét, a fővárosi KDNP-frakció tagját a Fidesz és a KDNP közös jelöltjeként vették nyilvántartásba. Az indulók között van az MDF-es Csapody Miklós (aki pártlistán ugyancsak parlamenti képviselő), és a MIÉP színeiben Fenyvessy Zoltán, a párt alelnöke. A választás első fordulója akkor lesz érvényes, ha a választópolgárok legalább fele szavaz, és akkor lesz eredményes, ha az egyik jelölt megszerzi a szavazatoknak több mint a felét. Érvénytelen vagy eredménytelen választás esetén a választás második fordulóját február 10-én tartják meg. Az időközi választás idején ugyanazok a jogszabályok érvényesek, mint általában az országgyűlési választások idején, így például péntek éjféltől kampánycsend lép életbe.

(mti)