Kiigazítási sajátosság: az állam gerjeszti az inflációt?

Annak ellenére, hogy a régióban gyorsult az infláció, a magyar gazdaság egyedülállónak számít a tekintetben, hogy nem sikerült elérnie az árstabilitást. Ennek oka lehet  a költségvetési politika egyensúlyromboló jellege, valamint a kiigazítás sajátosságai, ám az is megeshet, hogy  az állam nem az antiinflációs szempontok figyelembe vételével hozza meg a döntéseit  direkt árpolitikájában.

MNO
2008. 01. 29. 13:58
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hazai infláció makacsságát többek között az okozhatja, hogy több éven keresztül jelentősen alacsonyabb tempóban drágultak, mint az átlagos árszínvonal-emelkedés – írja a Portfólió.

A tartós fogyasztási cikkek körében deflációt, a ruházati cikkeknél pedig gyakorlatilag árstabilitást regisztrált a statisztika az utóbbi hét évben, ami az ármeghatározódás jellegét ismerve (importárak, árfolyam) nem is meglepetés. Az talán már inkább meglepő, hogy az egyéb cikkek termékkör – amiben az üzemanyag és az egészségügyi termékek súlya a meghatározó –, szintén lefelé húzta az inflációt. Sőt, az élelmiszerek árszintje is csupán az utóbbi másfél évben szakadt el az átlagos trendtől.

Ráadásul a klasszikus elméleti érvelés sem állja meg a helyét, miszerint az elsődleges ok az, hogy a felzárkózó országokban elméletileg a szolgáltatások gyorsabb ütemű drágulása a jellemző.

Valószínűsíthető, hogy a magas hazai infláció egyik okát a maginfláción kívüli termékkörben kell keresni. Tehát ott, ahol elvileg az alapinflációs trendnél „zajosabb” termékek találhatók, és elvileg ugyan hosszabb távon szintén az alapinflációt kellene követniük, mégis jelentősen gyorsabban drágulnak. Ezt a csoportot innentől már gyorsan megtalálhatjuk: a szabályozott áras termékekről van szó.

Miközben 2001 óta a fogyasztói árszint 50 százalék körüli mértékkel emelkedett, aközben a szabályozott árú termékek körében 65 százalékos volt a drágulás. A gáz-, az áram-, a csatornaszolgáltatás, a távfűtés, a helyi tömegközlekedés árszintje a 2000 végi szintnek a duplájára ugrott, vagyis nagyjából az átlagos infláció kétszerese jellemezte. A tendencia az idén folytatódhat, hiszen e termékkörben várhatóan 2008-ban is az inflációnál magasabb lesz az áremelkedés.

Az adatokból akár következhet az is, hogy az állam felelőtlen és rossz tulajdonos, erre utalhat Simor András jegybankelnök legutóbbi kijelentése is : „Nagyon jelentős áremelkedések történnek a regulált árak területén, ami komoly veszélyt jelent hosszabb távon az inflációra nézve – erre minden döntéshozónak szeretném felhívni a figyelmét.”

(portfolio.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.