A társadalmat foglalkoztató kérdések között említette az egészségügy, az oktatás és a környezetvédelem témakörét, amelyek terén a civil társadalom „önkifejező és érdekérvényesítő képessége” megítélése szerint gyenge. Emiatt az egyháznak képviselnie kell sokak véleményét, még akkor is, ha a kormány nem folytat érdemi párbeszédet a lakossággal – mondta.
A társadalmi kérdésekkel kapcsolatban Bölcskei Gusztáv megjegyezte: az egyház nem önmagáért működő intézmény, hanem „kifelé irányul a tevékenysége”, amelynek során az egyház „Isten kezében eszköz”. Példaként említette Martin Luther Kinget, aki polgárjogi harcosként és amerikai protestáns lelkészként rendszeresen megszólalt közügyekben.
Az egyház helyzetét elemezve kijelentette: „illúziók nélkül, de reménységgel próbálunk élni és megmaradni”, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyarok jóléti társadalomba vetett hite megingott. Az állami forráskivonások miatt így elmélyül a szegénység – közölte. A református püspök másik „illúzióvesztésként” kitért arra, hogy a pártpolitikai megfontolások felülírják a választópolgárok akaratát, ami véleménye szerint legutóbb az egészségbiztosítási törvény megszavazásakor megnyilvánult.
Újabb csalódásként értékelte Bölcskei Gusztáv a határon túli magyarok és az anyaország kapcsolatát, amely a schengeni határok keletebbre kerülésével újabb nehézséget kell leküzdjön. Példaként hozta fel a kárpátaljai református egyháztagoknak a magyarországi református nőszövetségi konferenciára való eljutásának akadályoztatását a vízumkényszer miatt. A magyar–magyar kapcsolatok javításának lehetőségeként jellemezte a Generális Konvent munkáját. Rendszeres összejövetelekkel a határon túli magyar református vezetők és az anyaországiak összetartozását segítik elő – tette hozzá.
„Az állam nem tartja el az egyházat”
Bölcskei Gusztáv elmondta: az állam nem tartja el az egyházat, mert az joggal várhatja el intézményei után a támogatást. A személyi jövedelemadó (szja) felajánlások állami kiegészítésének 2009-es megváltoztatása érzékenyen érinti az egyházat. Az eddigiektől eltérően jövőre ugyanis az állam az adózók felajánlásaihoz még egyszer annyit tesz hozzá, ami jelentős visszalépés lesz – közölte. A református püspök kifejtette: szerinte a változtatás hároméves periódusban lett volna optimálisan végrehajtható az adózás természete miatt. Pozitív változásként értékelte ugyanakkor, hogy négy-ötéves tárgyalás után az szja bevallási ívein lehetőségként megjelent az egyházaknak felajánlható 1 százalékos rovat. Eddig ugyanis külön lapon kellett erről nyilatkozni – tette hozzá.
Bölcskei Gusztáv annak az elképzelésüknek is hangot adott, hogy szeretnék megtudni, az ország mely régióiban kapott az egyház kevesebbet, illetve többet az szja-felajánlásokból, ám ez a próbálkozásuk eddig az APEH-nél sikertelen maradt. Kiemelte: az szja-felajánlások 2007-ben kimutatott összege jelentősen nőtt, amit a társadalom református egyház felé megnyilvánuló bizalmaként értékelt. Ismertetése szerint ígéretet kaptak arra, hogy a kormányzattal átfogó tárgyalásokat folytatnak majd az egyház-finanszírozásról. Ez azonban annak fényében, hogy nélkülük határoztak az Oktatási és Kulturális Minisztériumban (OKM) az oktatási intézmények állami kiegészítő normatívájának rendszeréről, meglehetősen kérdéses – folytatta. Ennek kapcsán a MRE „elektronikus levelet” is elküldött a kormányzathoz – fűzte hozzá.
(MTI)
