Tagadta bűnösségét az Erzsébet híd 2002-es lezárása miatt közérdekű üzem működésének megzavarásával vádolt Budaházy György a Pesti Központi Kerületi Bíróság csütörtöki tárgyalásán. A vádirat szerint Budaházy György és öt társa 2002. július 4-én reggel gépkocsijaikkal lezárták a forgalmat a budapesti Erzsébet hídon, ahol rövid időn belül tömeg gyűlt össze, amelyet a rendőrségnek kellett feloszlatni. A közlekedés csak délben állt helyre.
A vádlottak magatartásukkal a fővárosi tömegközlekedésben jelentős zavart okoztak, a forgalomkorlátozás 244 ezer embert érintett, fél-, egymillió forint kárt okoztak a BKV-nak – mondta az ügyész.
Budaházy György elsőrendű vádlott nem kívánt vallomást tenni, azonban a bíróság előtt azt mondta, cselekményük arra irányult, hogy felhívják a társadalom figyelmét arra: az országgyűlési választásokon leadott szavazatok megsemmisítésével „a csalások soha többé ki nem deríthetők lesznek”. Budaházy György azt mondta: az eljárás politikai indíttatású. A vádlottak tagadták bűnösségüket, vallomást nem tettek. Budaházy György és a másodrendű vádlott többször szóban nehezményezte, hogy a tárgyalóterembe nem engednek be minden az ügyre kíváncsi hallgatót, és kérték: a tárgyalást nagyobb teremben folytassák.
A másodrendű vádlott azt mondta, hogy addig nem tesz vallomást, míg „nem lesz garantált a nyilvánosság”. A tárgyaláson a tárgyalóterem méretei miatt a sajtó képviselőin kívül csupán néhányan tudtak részt venni. Az ügyben eljáró bíró csak az ülőhelyek számának megfelelő hallgatót engedett be a tárgyalóterembe, amely előtt a tárgyalás kezdetekor mintegy harmincan várakoztak.
A bíró szerint az ügyben február 19-én születik ítélet. Mint mondta, a vádiratban szereplő cselekmény „egytől öt évig terjedő végrehajtandó szabadságvesztéssel büntetendő a törvény szerint”. A tárgyalás délután tanúk meghallgatásával folytatódik.
(MTI)
