Gyurcsány ismét újít: „lefordítaná” az áldozatokat

Az új baloldali politika lényege, hogy az elmúlt másfél évben meghozott áldozatokat lefordítsa és kézzelfoghatóvá tegye az emberek számára – fejtette ki Gyurcsány Ferenc a szocialista frakció ülésén. Karsai József kérni fogja felmentését a zárószavazás alól. Pesti Imre fideszes képviselő elmondta: a  benyújtott 11 módosító indítvány, amiről az MSZP tárgyal, nem hoz lényegi változást, az előterjesztés ugyanis nem szól másról, mint a biztosítási rendszer privatizációjáról.

Baloldali értékeken alapuló, új politikát hirdetett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, az MSZP elnöke a szocialista frakció hétfői évadnyitó ülésén. Erről Mesterházy Attila frakcióvezető-helyettes számolt be újságíróknak a képviselőcsoport ülésének szünetében.

Az új baloldali politika lényege, hogy az elmúlt másfél évben meghozott áldozatokat lefordítsa, és kézzelfoghatóvá tegye az emberek számára – közölte Mesterházy Attila a miniszterelnök zárt ajtók mögött elmondott beszédéről. Hozzátette: az új politika főpillérei az esélyteremtés, a munkahelyteremtés és az oktatásfejlesztés. Mesterházy Attila azt mondta, a frakcióülésen szó volt arról, hogy az elmúlt másfél év nagyon nehéz volt az ország, az MSZP és a frakció számára, de a történtek lehetőséget adnak arra, hogy a kormány a baloldali értékekre alapuló új politikát kezdhessen.

Karsai nem szavazna

Mesterházy kérdésre válaszolva közölte: a képviselőcsoport délután dönt az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényhez benyújtott 11 módosító indítványról. Karsai József képviselő az ülésen jelezte: kérni fogja felmentését a zárószavazás alól. Úgy tudni, a népszavazásról csak érintőlegesen volt szó; Mesterházy azt mondta, nem ez a kormány fő prioritása. – Ahogy a nép dönt, annak megfelelően fog a kormány viselkedni – jelentette ki. Hozzátette: az egészségbiztosítási törvényt megerősítő népszavazásról a frakció még nem alakította ki álláspontját, de várhatóan nem fogja támogatni.

A szocialista politikus elmondta: Horváth Ágnes liberális egészségügyi miniszter és Horn Gábor SZDSZ-es államtitkár azért volt jelen az MSZP frakcióülésén, mert egyeztetett a módosító indítványokról, amelyről a szocialista képviselőcsoportnak döntenie kell. Arra a kérdésre, hogy kötelező lesz-e az egészségbiztosítási törvény zárószavazása a frakciótagoknak, a politikus elmondta: minden parlamenti szavazás kötelező a képviselőknek, de van arra lehetőség, hogy valaki a felmentését kérje, amit a frakciónak kell jóváhagynia.

Fidesz: az MSZP módosító indítványai nem hoznak lényegi változást

A Fidesz szerint az egészségbiztosítási törvényjavaslathoz benyújtott 11 módosító indítvány, amiről az MSZP tárgyal, nem hoz lényegi változást, az előterjesztés ugyanis nem szól másról, mint a biztosítási rendszer privatizációjáról. Erről Pesti Imre, a párt parlamenti képviselője beszélt hétfőn Budapesten.

A képviselő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy ahogy a vizitdíj és a kórházi napidíj sem hozott megoldást az ágazatban meglévő problémákra, úgy az egészségbiztosítási rendszer reformja sem fog. Hozzátette: nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy az ellátás drágább lesz, várólisták alakulnak ki és kettészakad a társadalom. Pesti Imre azt mondta, az új rendszerben mindent a profitérdek fog irányítani, és nem az, hogy jobb legyen az ellátás minősége.

Hozzátette: a kormánypártok nem kívánják figyelembe venni Sólyom László köztársasági elnöknek az egészségbiztosítási törvénnyel kapcsolatos aggályait, és a jogszabályt lényegi változtatás nélkül akarják áterőltetni a parlamenten.

A Fidesz úgy látja, hogy a március 9-ei, a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szóló népszavazással egy időben lehetne szavazni a Fidesz által kezdeményezett megerősítő népszavazásról is. "Ehhez semmi más nem szükséges, mint demokratikus elköteleződés, emberség és együttműködés a magyar társadalommal" – fogalmazott Pesti Imre. Kérdés kapcsán közölte: jelen ismeretei szerint a Fidesz nem tervez népszavazást kezdeményezni az egészségbiztosítási törvényről, hiszen az Albert-házaspár által indított kezdeményezés kérdése éppen arra irányul, hogy az üzleti társaságok részt vegyenek-e a biztosítási rendszerben.

(MTI)