A gazdasági ügyekkel foglalkozó tárcák közül a Pénzügyminisztérium csak a legfrissebb információkat jeleníti meg, így 2006-os adatként csak a mobiltelefon-használat költségei elérhetők. A többi adatból, melyekre vonatkozóan a 2007-es összegzés már megtörtént, kiderül: a PM minden tétel esetében nagyságrendekkel kevesebbet költ, mint a GKM, igaz, bizonyos adatok hiányoznak a listából. A tárca leggyengébb pontja a szerződések közzététele, pozitív ugyanakkor, hogy az információk folyamatosan frissülnek mindkét gazdasági profilú minisztériumnál. A legjellemzőbb a GKM-nél a tanácsadó cégekkel, így többek között a KPMG Hungária Zrt.-vel, az AAM Vezetői Tanácsadóval és az IFUA Horváth & Partnersszel kötött szerződések magas száma. Ez utóbbi a PM-től is kapott megbízást.
A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) feladatai között nem szerepel az egyes minisztériumok működésének részletekbe menő ellenőrzése – válaszolta a Napi Gazdaság érdeklődésére a Kormányszóvivői Iroda. Ennek megfelelően – bár a MeH-nek ilyesmiről nincs is tudomása – az egyes hiányosságokat nem szankcionálhatják. Így az adatok közzétételéért kizárólag az egyes minisztériumok vezetői felelnek. Őket számos bírálat éri a nyilvánosság kapcsán, tekintettel arra, hogy a közvélemény elől rejtve maradnak olyan információk, melyek az üvegzsebtörvény értelmében nyilvánosak lennének. E precedensértékű esetek egyik állandó szereplője a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a GKM.
A TASZ 2006 nyarán az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumtól, illetve a GKM-től a Microsofttal 2005-ben kötött szerződés nyilvánosságra hozatalát kérte, ám a minisztériumok ezt elutasították. Ekkor a TASZ az adatvédelmi biztoshoz fordult, aki állásfoglalásában aggályosnak nevezte, hogy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés alkotmányos jogát ily módon korlátozzák. Végül másfél év elteltével a szerződéseket nyilvánosságra hozták. Majd 2007-ben újra a TASZ segítette az index.hu-t a GKM ellen folytatott perben. A keresetet a minisztérium és a Hankook Tire között kötött egyedi kormányzati szerződés nyilvánosságra hozataláért indították, a megállapodás 15 milliárd forint állami támogatás juttatását is tartalmazta.
A közpénzek elköltésével kapcsolatos szerződések esetében az üzleti titok fogalma a KI szerint is jóval szűkebb, mint az üzleti életben – gyakorlatilag csak a műszaki megoldásokra, gyártási folyamatokra, know-how-ra terjed ki. Ezzel együtt a dunaújvárosi beruházás tipikus eset abból a szempontból, hogyan lehet kihasználni az üvegzsebtörvény azon passzusát, mely szerint a közzétételtől el lehet tekinteni, ha ez a vállalat üzleti titoknak minősülő adatait is tartalmazza.
(napi.hu)
