Kisüsti, törköly, érlelt, mézes – ötpárti egyetértés a pálinkáról

Kisüsti, törköly, érlelt, mézes – többek között ezeket a pálinkafajtákat határozza meg a pálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról szóló törvényjavaslat, amelyet ötpárti egyetértéssel nyújtottak be az Országgyűlésnek. A javaslatot eredetileg a fideszes Császár Antal és Font Sándor jegyezte, később a többi négy frakcióból is csatlakozott hozzájuk két-két képviselő, így ötpárti egyetértés alakult ki a hagyományos magyar szeszes ital előállításáról, minősítéséről és a különböző pálinkafajták megnevezéséről szóló indítvány kapcsán.

Az Európai Unió 2004-ben fogadta el a pálinkát hungarikumként, amelyet éppen emiatt akarunk törvénnyel is védeni – mondta Császár Antal, aki országgyűlési képviselősége mellett a Gyümölcspálinka-főzők Egyesületeinek Országos Szövetségének elnöke is. A fideszes politikus hangsúlyozta: az a cél, hogy külföldön az olasz grappához, a skót whiskyhez vagy a mexikói tequilához hasonlóan a magyar pálinka is hírnevet szerezzen. Másrészt el akarják érni, hogy a gyengébb minőségű termékeket ne lehessen pálinkának nevezni.

Császár Antal bízik abban, hogy a törvényjavaslatot idén májusban elfogadhatja az Országgyűlés, így ezután pálinkának, illetve törkölypálinkának már csak az a gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből – ideértve a gyümölcsvelőt is –, illetve Magyarországon termett szőlő törkölyéből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. Az indítvány kimondja, hogy pálinka készítése során répacukorral, nádcukorral, izocukorral vagy gyümölcscukorral javított gyümölcscefre nem használható fel, nem adható hozzá hígított vagy nem hígított alkohol, aromaanyag, virág, nem lehet ízesíteni, színezni és édesíteni sem.

A javaslat külön meghatározza, mikor lehet egy pálinkát kisüstinek, aszútörkölynek, érlelt pálinkának, ópálinkának, vegyes gyümölcspálinkának, gyümölcságyon érlelt pálinkának vagy mézespálinka-likőrnek nevezni. Ez utóbbi esetében például kikötés, hogy csak Magyarországon termelt tiszta mézzel lehet ízesíteni a pálinkát. A javaslat a Pálinka Nemzeti Tanács megalakításáról is rendelkezik, és az új szervezet feladatkörébe utalja a pálinka előállításának, származásának, minőségének és eredetvédelmének felügyeletét. A tanácsban az agrárminiszter és a pénzügyminiszter képviselői mellett helyet kapnak a pálinkafőzdék képviselői is.

A testület feladatai közé tartozik, hogy kidolgozza a „Nemzeti pálinkastratégiát”, elfogadja a rövid és hosszú távú pálinka-marketingtervet, valamint elkészítse a pálinkakészítésre, -forgalmazásra és -ellenőrzésre vonatkozó szakmai előírásokat, emellett etikai kódexet bocsásson ki a tisztességes piaci magatartás érdekében. A tanács a jövőben az illetékes hatóságoknál eljárást is kezdeményezhet azok ellen, akik szabálytalanul használják a pálinka megnevezést.

(MTI)