Konvergenciaprogram: út az összeomlás felé

Akkor sincs esély a Brüsszelnek benyújtott felzárkózási (konvergencia-) programunk teljesítésére, ha minden a legkedvezőbben alakul az idén a magyar gazdaságban. A fő ok, amivel nem számolt a kormány, hogy tartós lejtmenetbe került a világgazdaság. Vezető közgazdászok és gazdaságkutató intézetek egyöntetű véleménye, hogy esély sem mutatkozik a legfontosabb célok elérésére.

Bár kedvező világgazdasági környezettel számoltak a többször módosított magyar felzárkózási (konvergencia-) program készítői, a külső feltételek mindenképpen kedvezőtlenebbek lesznek a vártnál. Míg nemzetközi téren a dokumentum szerzői 5,3 százalékos GDP-bővülésre építették felzárkózásunkat, addig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) már csak 4,1 százalékkal kalkulált a világgazdaság idei fejlődését illetően. Ennél még fontosabb, hogy az exportlehetőségeink szempontjából meghatározó Európai Unió bővülését a konvergenciaprogram 2,4 százalékra tette, ugyanakkor ezt az adatot is már csak 1,6 százalékra becsüli az IMF.

Mindez kihat a magyar gazdaság amúgy is mélyponton lévő növekedésére. Gazdasági elemzők szerint a magyar költségvetés által idénre tervezett 2,8 százalékos hazai GDP-fejlődés már csak azért sem elérhető, mert az iparunk teljesítményét jórészt az export hatja. A Központi Statisztikai Hivatal 2007-re vonatkozó adatai szerint kivitelünk 55–60 százalékban az eurózóna országai felé irányul, így az ottani lejtmenet kétségkívül kihat majd a magyar gazdasági termelés egészére.

Szakértők szerint így nemcsak a bruttó hazai össztermék gyarapodása lassul, hanem az EU-ban a vártnál magasabb pénzromlás a hazai infláció leszorítását is alaposan megnehezíti. További probléma, hogy a hitelválság miatt gazdaságunk finanszírozásának költségei is megugrottak: ez az államadósság kamatainak emelkedését, vagyis többletkiadást jelent a költségvetésnek.

– Ha minden kedvezően alakul, akkor is csak 1,8 százalékos GDP-növekedés jöhet össze az idén, de ez is csak úgy jöhet ki, ha az export dinamikusan bővül – nyilatkozta a Menedzser Fórumnak Csaba László. A közgazdászprofesszor hangsúlyozta: a világgazdaság jelentős lassulása esetén a magyar növekedés egy-másfél százalék körül alakulhat. A konvergenciaprogram tarthatatlanságát prognosztizálja a Kopint–Tárki gazdaságkutató intézet is.

– Egyértelműen lelassítja a hazai GDP-növekedés ütemét a külgazdasági feltételek romlása – mondta lapunknak Palócz Éva. A Kopint–Tárki vezetője leszögezte: az eddig kiútnak tűnő exportnövekedést fékezi a világgazdaság, és az eurózóna várható visszaesése. A gazdasági szakember szerint a magyar exportteljesítmény továbbra is mentőöv lehet, de már korántsem olyan mértékben, mint ahogy azt korábban jósolni lehetett. A hitelválság közvetett begyűrűzése pedig szintén kedvezőtlen hatással lesz a GDP-re, a pénzromlás ütemére, jelenleg már csak a rossz és a kevésbé rossz forgatókönyvek között lehet választani. Palócz hangsúlyozta: a Kopint–Tárki éppen ezért – minimális mértékben ugyan – de lefelé módosítja a konvergenciaprogramnál amúgy is szerényebb, 2,5 százalékos idei bővülési előrejelzését. A felzárkózási programban 2008-ra megjelölt 4,8 százalékos pénzromlási ütemet jelenleg irreálisnak véli a szakember, ehelyett inkább 5,5–6 százalék közötti inflációt tart elérhetőnek. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint eddig a jó exportteljesítmény tartotta a felszínen a hazai gazdaságot, idén viszont már távolról sem lehet olyan kedvező külső kereslettel számolni, mint tavaly, ezért a GDP növekedése a konvergenciaprogramban tervezettnél lényegesen alacsonyabbra, két százalékra várható, míg az infláció hat százalék körüli lesz.

Eközben a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet idei első negyedévre szóló, tegnap kiadott világgazdasági hangulatmutatója újabb romlást jelez: kilencven országban több mint ezer gazdasági szakértő megkérdezése alapján 2003 közepe óta a legalacsonyabb szintet mérték – jelentette a távirati iroda. Az első negyedévi mutatók a legerősebb borúlátást Észak-Amerikában és Nyugat-Európában jelzik. Az ipar már érzi a változást.

Tavaly július óta folyamatosan csökken a hazai ipari termelés növekedése, az évekig húzóágazatnak bizonyuló export bővülése is erősen lefékeződött. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint gyakorlatilag stagnál az ipari termelés és értékesítés az előző hónapok számsoraihoz viszonyítva, de még 2006 hasonló időszakával összehasonlítva is markáns lassulás tapasztalható. Az ágazat bővülésének lendülete az év végére kifulladt, és mindössze öt százalék körüli értékre apadt, a negatív tendencia főként az exportteljesítmény gyengülésének tulajdonítható. A tavalyi kivitelünk irama júliustól decemberig közel a felére esett vissza, elsősorban a szűkülő uniós kereslet miatt. A legnagyobb piacunkat jelentő eurózóna tagországaiban a rendelések értéke általában inkább stagnál, mint növekszik az Eurostat adatai szerint.

Tavaly decemberben 0,2 százalékkal csökkent a huszonhét EU-tagország ipari teljesítményének nagyságrendje is, ezen belül a legsanyarúbb az építőipar helyzete, ahol 0,6 százalékos visszaesést regisztráltak decemberben. Ugyanakkor – a Központi Statisztikai Hivatal minap közzétett számai szerint – a tavalyi esztendő egészét tekintve 14,1 százalékkal maradt el az ágazat termelése az egy évvel korábbitól. A szerkezetkész épületek és egyéb építmények építése éves szinten ötödével esett vissza, míg a teljes szerződésállomány 28,6 százalékkal maradt el tavaly a 2006-ostól. Az építőipar költségalapon számított árai 6,3 százalékkal emelkedtek.

Szabó Anna