Az Országgyűlés költségvetési bizottsága általános vitára alkalmasnak tartotta az egy- és kétforintosok bevonásával összefüggő, a kerekítés szabályairól szóló törvényjavaslatot. Kovács Álmos, a Pénzügyminisztérium (PM) szakállamtitkára a törvényjavaslat szükségességét a túlzottan bürokratikus szabályozás elkerülésével és a kerekítés szabályinak egyértelművé tételével indokolta. Az egy- és kétforintosokat március elsejétől vonják ki a forgalomból.
A bizottság kormánypárti képviselői támogattak valamennyi, az egészségügyi bizottság által benyújtott módosító javaslatot az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényhez. A kerekítésről szóló szabályok szerint a kereskedőknek az egyes termékek árát nem, csak a végösszeget kell kerekíteniük, és a különbözet nem tartozik majd az áfa hatálya alá. Az, hogy a jóléti transzferek esetében – például a nyugdíjaknál, járadékoknál – felfelé kerekítenek, várhatóan mintegy 5 millió transzfert, de ennél kevesebb ellátottat érint – ismertette a szociális tárca képviselője. Az indexált ellátás esetében minden emelésnél kerekíteni kell, fix összegűnél azonban erre csak egyszer kerül sor.
A kerekítés az idén mintegy 150 millió forintos költségvetési kiadással jár. Kovács Álmos hangsúlyozta, hogy a pénzérmék forgalomból történő kivonásáról az MNB döntött, a kormány azt tudomásul vette. Ellenzéki képviselők hozzászólásaikban azt kifogásolták, hogy az MNB ugyan már tavaly októberben döntött a pénzérmék bevonásáról, a kerekítésre vonatkozó szabályokat azonban csak most nyújtotta be a parlament elé a kormány. A tb- és a szociális ellátásoknál alkalmazott kerekítési szabályokról szóló törvényjavaslatba került be az is – az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal (OÉT) kötött megállapodás alapján –, hogy eltörlik a típusfüggőséget a menetrendszerű tömegközlekedésben dolgozó járművezetők korkedvezményes nyugdíja esetén.
A változásnak köszönhetően évente 30-35 járművezető 1 évvel korábban mehet nyugdíjba a következő három évben, ekkor ugyanis a kormánynak új jogszabályt kell alkotnia. A most elfogadott szabályozás három év alatt mintegy 150-160 millió forint többletkiadást jelent a Nyugdíjbiztosítási Alap számára, amit növel az évi 28-30 millió forintos elmaradó járulékbevétel is. Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényhez benyújtott 55 módosító indítvány közül 14, a költségvetési bizottság hatáskörébe tartozóról szavazott a bizottság, közülük csupán egyet, Csáky András indítványát nem támogatták, a többi – valamennyi az egészségügyi bizottság javaslata – megkapta a kormánypárti képviselők támogatását.
(MTI)
