A szakállamtitkár emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió előírásai szerint a teljes energiafelhasználáson belül a megújulók arányát 2020-ig 13 százalékra kell növelniük a tagországoknak, a teljes üzemanyag-felhasználáson belül pedig a bioüzemanyagoknak 10 százalékos részarányt kell elérniük. A szén-dioxid-kibocsátást illetően 18 százalékos csökkenést kell elérni az 1990-es adatokhoz képest – tette hozzá a szakállamtitkár. Radzik Károly, a hárskúti Megújuló Energia Központ Kft. ügyvezető igazgatója beszámolt arról, hogy a bakonyi településen megvalósuló 800 millió forintos ökoprojekt keretében elkészült a központi ökoház 30 millió forintos beruházással. Ennek energiaellátását négy napkollektor, nyolc napelem és két szélturbina biztosítja. Közlése szerint tovább bővítik az idén a faaprítéküzemet és a szárítót – eddig 50 millió forintba került a fejlesztés –, s onnét évente 8-10 ezer tonnányi faaprítékot szállítanak majd az erőművekbe.
Az ügyvezető ismertetése szerint terveik közt szerepel egy 400 kecskéből álló ökofarm létesítése is: már tartanak a telepen 80 kecskét, továbbá tejfeldolgozót és sajtüzemet létesítenek. Megjegyezte, hogy házilag már most is készítenek kecskesajtot és juhtúrót. Az ökofarmon a kecskék mellett kisebb számban tartanak majd rackajuhokat, mangalica sertéseket és szürke marhákat is – tette hozzá az igazgató, és hangsúlyozta, hogy Bakony kincsei elnevezéssel biolekvárokat, szörpöket és befőtteket is forgalomba hoznak. Radzik Károly rámutatott, hogy a folyamatosan kiépülő biogazdaságban már 40 embernek biztosítanak munkát. A 800 millió forintos projekt 40 százalékát európai uniós támogatásból tervezik megvalósítani, a többit pedig saját erőből fedezik.
(MTI)
Tisza Pár
Nehéz perceket élt át Magyar Péter a színpadon, se program se jelölt a kongresszuson
