Aki nem kapott a március 9-i népszavazásra értesítőt, az a település szerinti helyi jegyzőnél kérheti a választói névjegyzékbe vételét szerdáig; ha ezt nem teszi, nem vehet majd részt a népszavazáson. A választópolgároknak február 22-ig, péntekig kellett megkapniuk postaládájukba azt az értesítést, amelyből megtudhatják, melyik szavazókörben adhatják le voksukat, valamint azt, hogy szerepelnek a névjegyzékben. Aki a névjegyzékből kimaradt, és a törvényes határidőig, február 27-én, szerdán délután négy óráig nem emel ez ellen kifogást, az a szavazás napján már nem kérheti a névjegyzékbe vételét. (A korábbi választásokon, illetve népszavazásokon erre még lehetőség nyílt.) A választói névjegyzéket február 20-a és február 27-e között kell közszemlére tenni a polgármesteri hivatalokban.
A népszavazáson lehet igazolással is szavazni: aki a lakóhelyétől távol, Magyarország egy másik településén tartózkodik, az a szavazás napját megelőző péntek délig kérheti a (lakóhelye szerint illetékes) jegyzőtől, hogy adjon számára igazolást egy másik szavazókörbe. A választók március 9-én a tandíj, a vizitdíj és a kórházi napidíj kérdéseiről három eltérő színű – lila, zöld és fehér – lapon szavazhatnak. A népszavazás akkor eredményes, ha a választópolgárok negyede egy adott kérdésre azonos választ ad. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 8 millió választó közül kétmillióan „igennel” vagy kétmillióan „nemmel” kell hogy voksoljanak kérdésenként. A kormány 4,47 milliárd forintot biztosított a népszavazás lebonyolítására.
Háromezren szavaznának külképviseleten
Összesen több mint háromezren jelezték, hogy külképviseleten kívánnak szavazni március 9-én; a legtöbben, több mint 400-an Londonban adnák le voksukat – mondta Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján. A külképviseleti névjegyzékbe jelentkezés határideje pénteken 16 órakor lejárt, de a jogorvoslatok és az adatok feldolgozása miatt a számok még változhatnak. A hétfő délelőtti adatok szerint 3.130-an kívánnak külföldön szavazni, a legtöbben Londonban, Brüsszelben, Rómában, Bécsben és Münchenben.
Összesen négy olyan külképviselet van (Brazíliaváros, Buenos Aires, Damaszkusz, Szöul), ahol várhatóan egy-egy állampolgár fog szavazni és kilenc, ahol ketten-ketten. A parlamenti pártoknak joguk van megfigyelőket küldeni a 96 külképviseletre, ezt február 29-ig jelenthetik be. Hétfő délig egyetlen párt sem jelezte, hogy megfigyelőt küldene a külképviseleti szavazásra, aki saját vagy pártja költségén utazna ki, és ugyan tevékenyen nem venne részt a munkában, de megfigyelhetné a lebonyolítást. Rytkó Emília kijelentette: a külképviseleti választási irodák tudják a dolgukat, de szerdán még egy utolsó szakmai egyeztetést tartanak. Hétfőn adtuk át a Külügyminisztériumnak a vészhelyzeti dobozokat, ezekben szavazóurna, és szavazólap-tartalékok vannak arra az esetre, ha az adott állomáson technikai ok miatt nem működne az internet, és nehézségbe ütközne a szavazás biztosítása – mondta az irodavezető. Hozzátette: ilyen vészhelyzeti dobozok minden választáson, minden szavazókörhöz készülnek.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.