Az államfő délelőtt Várnába érkezett. Innen gépkocsival utazik tovább Sumenbe, ahol megkoszorúzza a Kossuth Lajos-emlékművet, Kisfaludi Stróbl Zsigmond szobrász alkotását, majd megtekinti a Kossuth Lajos Múzeumot. A sumeni Kossuth múzeum létrehozására az első lépés 1933-ban történt, amikor Fehér Géza régész kezdeményezésére emléktáblát helyeztek el a kormányzó sumeni otthonául szolgáló épület falán. A ház egy sumeni polgár, Dimitraki Hadzsipanev kereskedő, a bolgár település egykori polgármesterének tulajdona volt. Ebben a házban élt rövid sumeni tartózkodása idején az 1848–1849-es magyar forradalom leverése után Kossuth Lajos, miután Bulgáriába emigrált.
A múzeumházban eredeti bolgár berendezések és az 1848–1849-es dokumentumok a magyar forradalom menetét és Kossuth Lajos munkásságának emlékeit őrzik. Sólyom László ezután továbbindul a „Madarai lovas” nemzeti régészeti rezervátumba. A „Madarai lovas” kora középkori szikladombormű a Madara-fennsíkon, Sumentől keletre, Bulgária északkeleti részén. A Madara-fennsíkon már időszámításunk előtt 3000 évvel újkőkorszaki település állt. A későbbiekben trákok, görögök, illetve rómaiak lakták. Az első bolgár birodalom idején a fennsíkon erődítmény, a lábánál paloták és templomok épültek. A sziklafalon egy vágtató lovast ábrázoló dombormű (Krum kán emlékműve) található, lába előtt egy megölt oroszlán, mellette egy kutya, felette egy sas.
A madarai lovastól ösvény vezet azokhoz a kőkori barlangokhoz, amelyekben a 13. században remeték laktak. A magyar államfő látogatásának utolsó programjaként ellátogat a Vladiszlav Varnencsik (II. Ulászló) Múzeumhoz, ahol az államfő megkoszorúzza Hunyadi János emlékművét, II. Ulászló kőkoporsóját, valamint virágcsokrot helyez el a várnai csata magyar résztvevőinek sírjára.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
