Hozzátette, hogy másfélszer ennyi lehet azoknak a száma, akik a cukorbetegség valamelyik „előállapotában” vannak, ezért rendkívüli a jelentősége a megelőzésnek. A főorvos rámutatott arra, hogy egy friss felmérés szerint a betegség szövődményei, illetve „társulása” más betegségekkel, a felnőttek egynegyedénél volt kimutatható. Elmondta azt is, hogy az európai országokban összesen 53,2 millió cukorbeteg van, ez a teljes lakosság 8,4 százalékát teszi ki.
A társaság elnökének közlése szerint a diabéteszállapot a legsúlyosabb kockázatot jelenti például a szív- és érrendszeri megbetegedések esetében. A főorvos különösen a megelőzésre irányította rá a figyelmet, hangsúlyozva: az 1-es típusú, vagyis örökletes, kora gyermekkortól meglévő cukorbetegség esetében „szerények a lehetőségek”, viszont a 2-es típusúnál (felnőttkorban kialakult cukorbetegség) nagy jelentősége van a helyes életmódnak. Komoly rizikótényezőnek nevezte az elhízást (a felnőttek 25-30 százaléka túlsúlyos), a mozgásszegény életmódot, a gyakori és tartós stresszhelyzetet, a túlzott alkoholfogyasztást.
Winkler Gábor végül bemutatta a kongresszusra megjelentetett, A magyar diabetológia története című, 600 oldalas reprezentatív könyvet. Mint mondta, „olyan tudománytörténeti munkát sikerült letenni, amely talán a jövő orvoskutatóinak is forrásául szolgálhat”. Vándorfi Győző főorvos, a kongresszus főszervezője utalt arra, hogy egy 3-4 évvel ezelőtti felmérés szerint csak a cukorbetegségi szövődmények kezelése 17 milliárd forintba került évente. Hangsúlyozta, hogy ha egészségesen élnénk, sok milliárd forintot lehetne megspórolni. A négynapos tihanyi kongresszuson mintegy 1200 orvos vesz részt.
(MTI)
Budapest Pride
Ismét a magamutogatásban merült ki Magyar Péter politizálása
