Elemzők: nincs liberális párt liberális eszmék nélkül

Az SZDSZ erejét együtt adja Fodor Gábor hitelessége és Kóka János pragmatizmusa. Így vélekedtek azok a szakemberek, akiket az MTI annak kapcsán kérdezett, hogy Fodor Gábor a napokban az egyik napilapban megjelent írásában az SZDSZ nyitott, befogadó gyűjtőpártiságát kezdeményezte.• Fodort támogatja az SZDSZ Veszprém megyei választmánya

„Találja meg nálunk a helyét minden szabadságszerető választó, politikus. Jöjjenek a polgári liberálisok, a szociálliberálisok, a zöldliberálisok. Nyissuk ki a pártot a fiatalok előtt (...), és jöjjenek mindazok, akik a személyeskedő hitvitákat megelégelve az ország megújulásáért akarnak és tudnak tenni” – írta Fodor Gábor, a liberális párt ügyvivője a Nyissuk ki az SZDSZ-t! című cikkében a Népszabadságban.

Ezzel kapcsolatban a távirati iroda által megkérdezett Ludassy Mária filozófiatörténész, egyetemi tanár és Kiszelly Zoltán politológus úgy vélekedett: az SZDSZ-ben ma is számos liberális eszme jelen van, a párt erejét a Fodor Gábor által képviselt hitelesség és a Kóka Jánosra jellemző pragmatizmus együtt adja.

Fodor Gábor írásával kapcsolatban Ludassy Mária úgy fogalmazott: nincs liberális párt liberális eszmék nélkül, ugyanakkor az SZDSZ-es politikus cikkében felsorolt eszmék ma is megvannak a pártban. Ezek közé sorolta a szakember az emberi jogi eszméket és különösen a kisebbségvédelmet vagy a Szegényeket Támogató Alap szellemiségének örökségét, akárcsak a libertáriánus eszmeiséget, amelynek legfőbb képviselőjeként Kóka Jánost nevezte meg.

Mind-mind szimpatikus és egymással kompatibilis eszmék, de például a Benelux-államokban ezeket két-három liberális párt képviseli – fűzte hozzá Ludassy Mária.

Kiszelly Zoltán Fodor Gábor elnöki programjának első elemeként értékelte a Népszabadságban megjelent írást, ami véleménye szerint arról is szól, hogyan maradhat az SZDSZ erős parlamenti párt, amelynek erejét együtt adja Fodor Gábor hitelessége és Kóka János pragmatizmusa. A politológus kiemelte: írásával Fodor Gábor azokat próbálja megszólítani, akik az SZDSZ potenciális szavazóinak tekinthetők.

A szakember emlékeztetett arra, hogy a szabad demokraták eddig nem tettek lépéseket a gyűjtőpártiság irányába, mert jóllehet a rendszerváltáskor ezt képviselték, azóta nem léptek fel valamely nagy létszámú társadalmi csoport érdekében.

Arra a kérdésre, hogy amennyiben nem Fodor Gábor lesz az SZDSZ elnöke, létrejöhet-e egy új liberális párt, Kiszelly Zoltán úgy válaszolt: ez nem valószínű, mint ahogy azt sem tartja elképzelhetőnek, hogy a politikus és támogatói átülnének az MSZP frakciójába.

A gyűjtőpárt fogalma Ludassy Mária megfogalmazása szerint az ideológiai alapon szerveződő pártéval áll szemben. Vannak olyan pártok, amelyek valamilyen ideológia mentén szerveződnek, például a kereszténydemokrata vagy a szociáldemokrata eszméket képviselik, ezzel szemben a gyűjtőpárt több társadalmi réteg képviseletét vállalja – mondta a filozófiatörténész.

Kiszelly Zoltán ezt azzal egészítette ki, hogy a gyűjtőpárt különböző társadalmi csoportokat kíván megszólítani, például a fiatalokat, nyugdíjasokat, családosokat, nőket, továbbá szövetséges szervezetekkel működik együtt, a párton belül pedig tagozatok létesülnek.

A két szakember kitért arra, hogy a rendszerváltáskor Magyarországon két gyűjtőpárt létezett, az MDF és az SZDSZ. Ludassy Mária szerint a demokrata fórum esetében egy idő után nyilvánvalóvá vált, hogy a népi radikalizmus és az Antall-féle kereszténydemokrácia nem fér meg egymás mellett, míg az SZDSZ harcos antikommunizmusával szerzett támogatókat, de ezek egy része később rájött, hogy „mi sem áll tőlük távolabb, mint az emberi jogi eszmék képviselete”. A filozófiatörténész hozzátette: a rendszerváltás idején az SZDSZ elkötelezett liberális párt volt.

(mti)