Személyességük miatt jelentősek a püspökök vatikáni látogatásai

A püspöki konferenciák Vatikánban tett látogatásainak éppen személyes jellegük miatt van meg ma is a jelentőségük, annak ellenére, hogy a modern kommunikációval élénkebb lett az információcsere a pápa és a nemzeti egyházak között – mondta el az MTI megkeresésére Rosdy Pál történész. • A pápa fogadja a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjait

A szakember annak kapcsán, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) úgynevezett ad limina látogatásra indul vasárnap Vatikánba, arról beszélt, hogy rendszerint öt évenként utaznak a pápához a nemzeti püspöki konferenciák. A látogatásoknak egyrészt az a célja, hogy jelentést tegyenek a pápának az adott ország katolikus egyházának viszonyairól, másrészt pedig az, hogy közösségileg elzarándokoljanak a szent városba. A pápánál és a vatikáni hivataloknál tett püspöki látogatások teljes neve „ad limina apostolorum”, azaz „az apostolok küszöbénél”, utalva ezzel arra, hogy a két legismertebb apostol, Péter és Pál is Rómában, a pápaság székhelyén halt meg, Szent Pétert ráadásul a róla elnevezett római bazilika alatt temették el – közölte.

Elmondása szerint az ötévenkénti periódusoktól a 20. században politikai események vagy a pápák elhalálozása miatt tértek el. Előbbire a kommunizmus 1948-as hatalomátvétele a példa a keleti blokk országaiban, ami után nem nyílt lehetősége a püspököknek a Rómába utazásra, ugyanis a magyar püspökök egy része először 1975-ben mehetett a pápához. Utóbbira éppen II. János Pál pápa halála a példa, ami miatt a magyar püspökök elhalasztották az egyébként 2006-ban esedékes látogatást. Az ad limina a 700-as években kezdett átmenni a gyakorlatba, amit 1234-ben IX. Gergely pápa kötelezővé tett a püspököknek. Az első időkben a rossz közlekedési viszonyok miatt ritkábban, később a ma ismert ötéves periódusokban látogatták meg a pápát.

A püspöki konferencia rendszerint már hónapokkal Rómába érkezése előtt kitölti a Vatikán kérdőívét, amelyet az ottani hivatalok feldolgoznak, mire kiérkeznek. Ebben többek között a magyarországi keresztségek, esküvők, temetések száma szerepel az utolsó öt évre visszatekintve, ezen kívül megemlítik a szociális, oktatási és karitatív intézmények adatait és a hittanórák, illetve a papok számának alakulását – folytatta. Rómában az adatok ismeretében fogadják őket a különböző kongregációkban, amelyek a polgári fogalmak szerinti minisztériumoknak felelnek meg. Itt megvitatják a problémáikat, és a pápai hivatalok „kényes kérdéseire” is válaszolniuk kell a püspököknek. A találkozók azonban mégis inkább munkamegbeszélésre hasonlítanak, ahol a párbeszéd hatékonysága a lényeg.

(MTI)