A Népszabadság hétfői számában megjelent cikk szerint az önkormányzati tárcánál azt állítják, hogy minden helyzetre kész szakmai alternatívával rendelkeznek, a további részletekről azonban egyelőre nem kívánnak nyilatkozni. Azt azonban hangsúlyozzák: senkinek nem lehet érdeke, hogy a hivatalok működését ellehetetlenítse.
Az Alkotmánybíróság (AB) tavaly ősszel állapította meg, hogy az önkormányzati törvénynek a közigazgatási hivatalok felállításáról rendelkező pontját alkotmányellenesen módosították, ezért azt idén június végi hatállyal megsemmisítették. Egyes szakértők úgy vélik, hogy júliustól, tehát az e szerveket alapító rendelkezés hatályon kívül helyezésének időpontjától kezdve a hivatalok jogilag nem is léteznek. Kormányzati források viszont állítják: miután a döntés a feladat- és hatásköröket nem érintette, a munka zavartalanul folytatódhat – írja a lap.
Az AB kimondta: „mivel a regionális közigazgatási hivatalok létrehozása, illetőleg létrehozásuk törvényi alapjainak megteremtése kétharmados többséggel elfogadott törvényi szabályozást igényelt volna”, a hivatalok működéséről szóló kormányrendelet szintén semmis. Így július 1-jétől a hivatalok léte kétszeresen is kérdéses: attól kezdve az önkormányzati törvényben nem marad rendelkezés e szervek státusáról, és hiányzik a működésükről szóló jogszabály is.
Ez utóbbit a lap szerint a kormány könnyen pótolhatja, hiszen több mint három hete van egy új rendelet kibocsátására. Az AB-határozat indoklásában meghatározott feltételeknek is eleget tehetnek azzal, ha a regionális hivatalok helyett – amelyek felállítása elől a parlament feles többséggel bontotta le a törvényi gátakat – egyszerűen visszaállítják a megyei és a fővárosi hivatalokat. Ezzel azonban még nem teremtik meg azt a „kétharmados többséggel elfogadott törvényi szabályozást”, amely e szervezetek létének alapja lenne.
(Népszabadság/MTI)
origo.hu
Teljes összeomlás a budapesti közlekedésben - most jön csak az igazi káosz
