Szeptember 11.: halasztják a Dunánál a döntést Cselényiről

Szeptember 11-re halasztotta a Duna Televíziót felügyelő közalapítvány kuratóriumi elnöksége a döntést arról, kezdeményezi-e, hogy pályázat nélkül nyerhessen el újabb négyéves mandátumot Cselényi László köztévé-elnök.

A halasztás oka, hogy „mindenki ott lehessen a döntéshozatalnál” – magyarázta Simkó János kuratóriumi elnök, megerősítve azon értesüléseket, miszerint négy ellenzéki elnökségi tag levélben jelezte, nem vesz részt az ülésen. Simkó János közlése szerint a tanácskozáson – noha nem voksoltak erről – a többség amellett volt, hogy a tévéelnök újabb négyéves mandátumot kaphasson. Az MTI információja szerint a négy ellenzéki kuratóriumi elnökség tag levelében az szerepel: ők azt pártolják, hogy írjanak ki pályázatot a posztra.

A kuratóriumi elnök megjegyezte, az ülésen elfogadták a Duna Televízió első féléves gazdálkodásáról szóló beszámolót, amely alapján reális, hogy teljesül a társaság idei üzleti terve; szintén elfogadták a közalapítvány tavalyi országgyűlési beszámolóját, valamint a tévéelnök pályázatában foglaltak időarányos teljesüléséről szóló beszámolót.

Cselényi László – akinek elnöki mandátuma jövő február közepén jár le – június elején nyilatkozott úgy, hogy vállalná újabb négy esztendőre a közszolgálati médium vezetését. Simkó János akkor arról beszélt: szeptemberben születhet döntés arról, hogy kezdeményezik-e Cselényi László újrázását; a kérdésben lényeges szempont lesz, hogy – a hónap végére beterjesztendő tervében – milyen megoldásokat javasol a menedzsment a televízió megbillent gazdálkodási egyensúlyának helyreállítására; emlékeztetett arra: a tavalyi évet közel 400 milliós mínusszal zárta a társaság, az idei üzleti tervben is mintegy 250 milliós deficit szerepel.

A nem sokkal később megjelent hírek szerint összesen félmilliárdos költségcsökkentést, illetve bevételnövelést vár a Duna Televízió menedzsmentjétől a felügyelő közalapítvány kuratóriuma. A humánerőforrás-gazdálkodásban 300 milliós, a műsorstruktúra átalakításával pedig harmadekkora megtakarítást várnak; további 30-50 millió forintot kell előteremteni abból, hogy a menedzsment „vonzó üzleti ajánlatokat” dolgoz ki „magyar többségi tulajdonú és a Kárpát-medencei régióban dinamikusan befektető vállalatok számára”, így növelve a reklám- és szponzorbevételeket.

(MTI)