Négy évre szóló, 1000 milliárd forintos adócsökkentési programot tett közzé a múlt héten Gyurcsány Ferenc. Az első pillantásra ambiciózus koncepció alaposabb vizsgálata, illetve a kormány eddigi hasonló kezdeményezéseinek sorsa azonban megkérdőjelezi a kezdeményezés komolyságát.
Egy politikai napilap mellékleteként jelent meg augusztus 27-én Gyurcsány Ferenc régóta várt írása arról, hogy miként képzeli el a pártelnök-miniszterelnök a gazdaságpolitikában a következő éveket. A miniszterelnök négy évre elosztva akár 1000-1200 milliárd forintos adócsökkentést sem tart elképzelhetetlennek dolgozatában, miközben úgy tűnt, hogy a bevételek csökkenését nem a kiadások lefaragásával kívánja ellensúlyozni, hanem az adócsökkentés gazdaságra gyakorolt „fehérítő” hatásától remél többletbevételeket – áll a helyzetértékelésben.
Bújtatott adóemelés?
A szürke- és feketegazdaság visszaszorulásától várt többletbevételek a legtöbb megfigyelő szemében már ekkor megrendítették a koncepció hitelességét, az optimistábbak mindazonáltal legalább az adócsökkentési szándéknak örülhettek. Egy aznap délutáni sajtótájékoztatón azonban kiderült, hogy a beharangozott adócsökkentés 2009-re eső ütemének jelentős részét (a portfolio.hu internetes újság számításai szerint mintegy felét) valójában más adók emeléséből kívánja finanszírozni a kormány. A maradék 145 milliárd forint ellentételezése ugyan kiadáscsökkentés, ám nem valamiféle koncepció mentén, hanem a fűnyíró elvet követve minden ágazat költségének visszafogásával, ráadásul ez az összeg már olyan alacsony, amitől naivitás bármiféle gazdaságpolitikai hatást remélni – mutat rá a Budapest Analyses.
Megfigyelőkben a miniszterelnöki dolgozat felidézi az első Gyurcsány-kormány öt évre szóló, törvényben is rögzített adócsökkentési csomagját. Mint emlékezetes, arról a programról kiderült, hogy csupán választási fogás volt, és nem egészen egy év múlva az újraválasztott szocialista-szabaddemokrata kormány durva adóemelésekkel kényszerült egyensúlyba hozni a költségvetést. A mostani csomagról már tudható, hogy rövid távon jóval szerényebb a beharangozott számoknál, hosszabb távon pedig megvalósulási esélyei tűnnek nagyon kockázatosnak – szerepel a kutatóintézet nyilatkozatában.
Csupán képviselőket akar Gyurcsány megnyerni
A miniszterelnöki írásmű tehát nem tekinthető gazdaságpolitikai koncepciónak, lehet azonban egy olyan célja, ami a közeli jövőben meghatározhatja a magyar belpolitika menetét. A dolgozatban megjelenő intézkedési irányok, illetve számok nagyon hasonlítanak azokra a feltételekre, amelyeket a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) egyes vezetői szabtak külső támogatásuk feltételéül. Mint ismeretes, a kisebbségi szocialista kormány egyedül nem képes megszavazni a költségvetést, illetve az ehhez kapcsolódó adótörvényeket, Gyurcsány Ferenc viszont kilátásba helyezte lemondását a kudarc esetére. A miniszterelnök legfontosabb rövid távú célja tehát minden bizonnyal a szabad demokraták, vagy legalább néhány képviselőjük támogatásának megszerzése, és ehhez lehet eszköz az idézett írásmű.
Ehhez képest az SZDSZ egy hétvégi tanácskozáson élesen elutasította Gyurcsány Ferenc dolgozatát. Ezek után több kérdőjel vetődik fel belpolitikai szempontból. Egyrészt nem lehet kizárni, hogy hosszas egyeztetések után a Magyar Szocialista Párt és az SZDSZ mégis megegyezik a jövő évi költségvetést illetően. Az sem kizárt, hogy Gyurcsány Ferenc, ha az SZDSZ-t nem is, de néhány képviselőjét meg tudja nyerni a szavazáskor (az MSZP-nek a többséghez elég lehet 4-6 ellenzéki képviselő szavazata). E két forgatókönyv leginkább akkor jöhet számításba, ha a közvélemény-kutatások továbbra sem lesznek megnyugtatóak a szabad demokraták részére egy előre hozott választással kapcsolatban – teszik hozzá.
66 százalék szerint nem valódi adócsökkentés a program
Ha azonban folytatódik az a folyamat, mely szerint az SZDSZ elnökének és pártjának a népszerűsége lassan növekszik, nem kizárt, hogy Magyarországon hamarosan érdemben fel fog merülni egy szakértői kormány, vagyis párton kívüli kabinet felállítása. A magyar lakosság által leginkább támogatott előre hozott választásokra addig csekély az esély, míg a felmérések szerint ez egyedül az ellenzéki jobbközép Fidesznek hozna megfelelő eredményt. Mindenesetre Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mozgásteréről sokat elárul az a tény, hogy az első közvélemény-kutatások szerint a lakosság 66 százaléka nem hiszi el, hogy programja valódi adócsökkentést jelent. A rendszerváltás óta magyar miniszterelnök ennyire népszerűtlen még nem volt – zárul az elemzés.

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.