A Városligeti körút és az Ajtósi Dürer sor közötti parkban a pad mellett oszlop áll majd, erre kerül Ocskay László neve, s akik emlékezni szeretnének rá és tetteire, letelepedhetnek, üldögélhetnek az egykori menedékhely közelében lévő kőpadon – mondta el Mészáros György, a Budapesti Városvédő Egyesület munkatársa. Hozzátette: az emlékpad régi, szétszedett szobrok darabjaiból, talapzataiból áll, amelyeket a Budapest Galéria bocsátott a városvédő egyesület rendelkezésére. A kőpadot restaurátok segítségével, civil kezdeményezésre rakták össze – hangsúlyozta Mészáros György.
Ocskay László katonatisztként a zuglói Abonyi utcai zsidó gimnáziumban (ma az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziuma) működtetett varrodát a katonai egyenruhák javítására és sikerült rávennie a németeket, hogy őrizzék az épületet. Ezzel mintegy 2500 embert, köztük számos nőt és gyermeket mentett meg a deportálástól. A megmentettek között volt Ráday Imre színész, Kabos Endre kardvívó világbajnok, Goda Gábor író, Kadosa Pál zeneszerző és Kellér Dezső humorista is.
A kommunista diktatúra üldözni kezdte Ocskay Lászlót nemesi származása és német kapcsolatai miatt. A férfi végül Amerikába emigrált, ahol 1966-ban halt meg. Személye egészen az 1990-es évek elejéig feledésbe merült, akkor az általa megmentett Dan Danieli kereste meg sorstársait. Elérte, hogy tudomást szerezzenek Ocskay László tettéről, aki ennek eredményeképpen megkapta a jeruzsálemi Jad Vasem intézettől a Világ Igaza elismerést, Magyarországon és az Egyesült Államokban pedig posztumusz kitüntetést kapott.
Budapesten több helyen állítottak neki emléktáblát. Fonyó Gergely dokumentumfilmet rendezett a százados életéről Ocskay László, az elfelejtett hős címmel, Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont vezető történésze pedig könyvet írt Ocskay László története a háborús embermentések tükrében címmel.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
