Göndör István (MSZP) elmondta: a kormánynak nem kell bocsánatot kérnie az ellenzéktől az elmúlt évek gazdaságpolitikája miatt, hiszen az állam által felvett kölcsönök elsősorban az emelkedő bérekben és nyugdíjakban találhatók, a kabinet pedig joggal bízhatott abban a pénzügyi válság előtt, hogy az infrastruktúra fejlesztésével elérhető a kívánt gazdasági növekedés.
Az MSZP frakcióvezető helyettese a „kényszer költségvetésének” nevezte a Ház által tárgyalt törvényjavaslatot és közölte: reméli, hogy a képviselői módosító indítványok után egy „negyedik” büdzsét fog elfogadni a parlament. A szocialista képviselő egyetért az euró minél hamarabbi magyarországi bevezetésével, de megjegyezte: az Európai Unió nem fog kivételt tenni Magyarországgal. Göndör István elutasította a Fidesz vádját, miszerint az elmúlt években nem történt semmi a foglalkoztatás területén. Az ellenzéki politikusok felé fordulva közölte: az elmúlt napokban bezáró magyarországi üzemek nem a kedvezőtlen belföldi gazdasági helyzet, hanem a nemzetközi cégek termelés szűkítésének következményei.
Pokorni Zoltán (Fidesz) hangsúlyozta: az oktatás minőségével idáig is komoly gondok voltak, ezért elfogadhatatlannak tartja az állami normatív támogatás jelentős csökkentését, amely nem elegendő az intézmények fenntartásához. Elmondása szerint a tanárok fizetéseinek reálértéke jövőre a 2002-es, 50 százalékos pedagógus béremelés előtti szintre csúszik vissza, így az elmúlt 6-7 év oktatáspolitikája „elvesztegetett idő” – fűzte hozzá. Az ellenzéki képviselő szerint a jövő évi költségvetés elfogadhatatlanul kevés forrást biztosít az óvodák és kollégiumok számára is.
Hozzátette: A Fidesz egyetért a kormánnyal abban, hogy a jelenlegi „államcsőd közeli helyzetben” rugalmas költségvetési tervre van szükség, a mintegy 300 milliárd forintra emelt államháztartási tartalékot a Fidesz azonban csak a kormányzati felhasználás szigorú törvényhozási szabályozásával tudja elfogadni. Szólt arról, hogy a keddi parlamenti vita arról győzte meg a Fideszt, hogy lesz negyedik költségvetési javaslat is, hiszen a 2009-es büdzsé jelenlegi változatát a parlamenti többség elutasítja. Megjegyezte: szükséges az önkormányzati reform, melyet azonban nem a kistelepülésekkel, hanem a fővárossal kellene kezdeni, ahol elsősorban a nagyobb kerületek kialakítása lenne indokolt.
Arató Gergely (MSZP) válaszában elutasította Pokorni Zoltán oktatásügyi vádjait. Béki Gabriella (SZDSZ) megszólalásában elutasította Pokorni Zoltán fővárosi önkormányzatok megszüntetésére tett javaslatát, ugyanakkor egyetértett azzal a megállapításával, miszerint túlzott a főváros 23 kerületre való felosztása. Megjegyezte: az SZDSZ-nek számos javaslata van Budapest működésének ésszerűsítésére.
Gyenesei István szakminiszter önkormányzati reformot, igazi nagy strukturális átalakítást szorgalmazott. Amivel spórolni kell, az nem a helyi demokrácia, hanem a helyi bürokrácia – vélekedett az önkormányzati miniszter, aki szerint a hivatalok és a feladatok összevonásával csökkenthetők a költségek. Gyenesei István szerint már 2010-től 20 százalékkal csökkenteni kellene az önkormányzati képviselők számát, de ezt össze kellene kapcsolni az Országgyűlés létszámának csökkentésével.
Fónagy János (Fidesz) szerint az elmúlt években a kistelepülések gettósodása felgyorsult, mivel ezen települések gazdasága, és egyre inkább a közepes méretűeké is, összeomlott. Település mérettől függetlenül szegénységbe süllyedt az Észak-Alföld, a Dél-Dunántúl és ott maradt reménytelenül Észak- és Kelet-Magyarország – mondta.
(MTI)
