Gyurcsány: 2006 óta más politikát folytatok

Gyurcsány Ferenc a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában arról beszélt, hogy a hazánkban kialakult válságnak öt oka van. „Az elmúlt tíz évben mi, magyar politikusok több időt fordítottunk egymás legyőzésére, mint arra, hogy egymással együtt dolgozzunk. Most itt az ideje feltenni a kérdést, vajon így kell-e folytatni tovább, vagy nem” – tette hozzá.

Nekünk, politikusoknak kell jobbaknak lennünk címmel csaknem egész oldalas interjút közölt Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel szombati számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az interjút Georg Paul Hefty, a legtekintélyesebb német konzervatív napilap magyar származású politikai elemzője készítette.

A miniszterelnök a bevezetőben kijelentette: egészen október elejéig – más európai államokhoz hasonlóan – azt gondolták, hogy az amerikai hitelválság csak alig érinti majd az országot. A Magyarországon kialakult válsággal kapcsolatban Gyurcsány Ferenc úgy vélte, hogy a problémák „nagy része, mintegy kétharmada” nem magyar eredetű, egy „lényeges része” azonban mégis Magyarország számlájára írható.

A miniszterelnök négy magyar okot említett. Elsőként azt, hogy az ezredforduló óta a lakosság megtakarítási kvótája rendkívül alacsony. Az egymást követő kormányoknak a lakástulajdon szerzését ösztönző politikája az embereket eltántorította attól, hogy megtakarításokat halmozzanak fel. Második okként említette azt, hogy 2006-ig a magyar állam mindig többet költött annál, amennyi a bevétel volt. „Azóta visszafogtuk a kiadásokat, s most a deficit a bruttó nemzeti termék 3 százaléka alatt lesz” – fűzte hozzá. A harmadik ok a miniszterelnök szerint az, hogy noha a kormányok nagyobbrészt reformokat indítottak el, azok minden esetben meghiúsultak a lakosság és az ellenzék heves bírálatai miatt. Negyedik okként Gyurcsány Ferenc arra utalt, hogy mind az állampolgárok, mind a vállalatok jelentős része az elmúlt években külföldi valutában adósodott el.

A miniszterelnök egy különleges ötödik okot is lát

„Mindemellett én egy különleges ötödik okot is látok” – fűzte hozzá a miniszterelnök, hangsúlyozva: „Az elmúlt tíz évben mi, magyar politikusok több időt fordítottunk egymás legyőzésére, mint arra, hogy egymással együtt dolgozzunk. Most itt az ideje feltenni a kérdést, vajon így kell-e folytatni tovább, vagy nem.”

A kormányfő úgy értékelte, hogy egész Európában szembenállás tapasztalható a dolgok megváltoztatását célzó reformokkal. A reformpolitika vesztesei mindig hangosabbak, mint a nyertesek – jelentette ki, utalva arra, hogy az állampolgárok elbizonytalanodtak. „Nekünk, politikusoknak kell jobbaknak lennünk, hogy ezáltal legalább részleges sikert érhessünk el” – hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc.

Gyurcsány: 2006 óta más politikát folytatok

A miniszterelnök utalt arra, hogy kormánya ugyan május óta kisebbségben van, de törvénytervezeteit kivétel nélkül el tudta fogadtatni. Úgy vélte, hogy a költségvetés is megkapja a többséget. A lakosság pedig most éli át, hogy az Amerikából kiindult válság egész Európára átterjedt. „Ennek alapján úgy gondolom, hogy növekszik a belátás és a készség a változások elfogadására” – jelentette ki, majd arra emlékeztetett, hogy a két nagy párt – a szocialisták és a Fidesz – a múltban kerülte a hosszú távú szükségszerűségekkel való szembenézést, s arra törekedett, hogy az emberek rövid távú igényeinek előtérbe helyezéséből pártpolitikai tőkét kovácsoljon. Ezáltal mindkét párt veszített hitelességéből – jelentette ki. „2006 óta más politikát folytatok, s ezért meglehetősen magas árat fizetek” – fűzte hozzá a miniszterelnök, utalva arra is, hogy „a reformpolitikát aláásó népszavazásokat nem tartja sokra”. „Koalíciós többségemet elveszítettem ugyan, de parlamenti többséget hoztam létre” – fogalmazott a kormányfő, majd egy másik kérdésre válaszolva kijelentette: „Előfordulhat, hogy elveszítjük a támogatást. De 2006 óta a helyes politika jár az eszemben, nem pedig a 2010-es választások sikerkilátásai”.

A Magyarországnak nyújtott 20 milliárd eurós nemzetközi hitellel kapcsolatban közölte: ebből a hitelből nem lehet beruházni, s nem lehet a szociális feladatokat fedezni. Azonban segíti az ország hitelképességét, illetve hitelrugalmasságát, és lehetővé teszi a bankok támogatását. A kormány által javasolt takarékossági intézkedéseket ismertetve kijelentette, hogy biztosítani kell az egyensúlyt a bevételek és a kiadások között.

A miniszterelnök az interjúban hangsúlyozta, hogy az Európai Unió „szenvedélyes híve”. Úgy vélte, hogy Magyarország ma jóval sebezhetőbb lenne, ha nem csatlakozott volna az unióhoz. Az ország – mint fogalmazott – rendkívül sokat nyert a tagsággal. Elutasította ugyanakkor Nicolas Sarkozy francia elnöknek azt a legutóbbi javaslatát, hogy egyfajta „eurokormányt” hozzanak létre. Ez a javaslat szavai szerint azért veszélyes, mert magában foglalja annak lehetőségét, hogy Európa nem különböző sebességekkel, hanem több szinten fejlődik. „Magyarországnak fel kell lépnie ez ellen” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc.

(MTI)