Magáncsőd: mentőöv a jóhiszemű eladósodottaknak

Két lépésben, két új jogintézmény révén – egy adósságrendezési és egy csődeljárási – nyújtana támogatást a jóhiszemű eladósodott embereknek az újrakezdéshez egy készülő törvényi szabályozás. A kedvezményezettek köréből kimaradnának a büntetett előéletűek és azok is, akiket feketemunkán értek, vagy feketén foglalkoztattak.

Az adósságrendezés célja, hogy elősegítse az adós és a hitelezők közötti megállapodást, ennek alapján az úgynevezett adósságrendezési tervet, amelynek – vagy számottevő hányadának – sikeres végrehajtásával az érintett mentesülne tartozásai egy része alól. Hasonlóképpen mentesülést eredményezne a csődeljárás is, erre az adósságrendezés – adósnak fel nem róható – kudarca esetén kerülne sor az előzetes vitaanyag szerint – tudta meg a Világgazdaság.

Szakértők megfontolandónak tartanának egy olyan megoldást, hogy ha nincs reális esélye a hitelezőkkel való megegyezésnek, úgy az adós közvetlenül kérje a csődeljárást. A magáncsőd bevezetése már jó ideje foglalkoztatja a szakembereket. Napjainkban különösen aktuálissá teszi a háztartások növekvő eladósodása, az érintettek nagyfokú kiszolgáltatottsága. Sokszor képtelenek kikeveredni az adósságcsapdából, és nemegyszer bűncselekmény áldozatává válnak. Az igazságügyi és rendészeti tárca jelenleg egyezteti a terveket, egyszerű, rugalmas szabályozásra törekszik.

Az adósságkezelést és a csődeljárást indítványozhatják a hitelezők és az adós is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy akár az egyik, akár a másik lefolytatható lenne a bajbajutott akarata ellenére, aki egyébként 15 évente csak egyszer élhetne a kezdeményezés jogával. Ha ugyanis ezt korlátlanul megtehetné, úgy a jogintézmény elvesztené hatékonyságát, és persze az állam sem tudná következmények nélkül „lenyelni” az adósságokat. Lesznek olyan esetek is, amikor az adós nem kérheti a segítséget, így például ha büntetett előéletű, mint ahogy akkor sem, ha öt éven belül – munkáltatóként vagy alkalmazottként – feketemunkában vett részt.

Mindkét procedúrában meghatározó szerepet kap a vagyongondnok: az ő irányítása mellett egyezkedik az adós a hitelezőkkel, a csődeljárásban rendelkezik az érdekelt tulajdonával a hitelezői követelések kiegyenlítése érdekében. A vitaanyag az adósságrendezési eljárás időtartamát az adós és a hitelezők megegyezésére bízza, de ez nem lehet hosszabb tíz esztendőnél. A csődeljárás lefolytatására legfeljebb öt évet ad. Ez idő alatt az adóst szigorú együttműködési, tájékoztatási, álláskeresési, stb. kötelezettség terheli. Ha a számára előírtakat súlyosan vagy ismételten megszegi, akkor a vagyongondnok javaslatára az eljárást megszüntethetik, így elesik a mentesítés kedvezményétől, a hitelezői pedig – az általános szabályok szerint – felléphetnek vele szemben.

Amennyiben teljesíti vállalásait, úgy az eljárás végén mentesül még fennálló tartozásainak megfizetése alól, függetlenül attól, hogy az eltelt időszakban a követelések hány százalékának tett eleget – legalábbis a jelenlegi elképzelések szerint elsősorban az számítana, hogy maradéktalanul betartotta-e a játékszabályokat.

Az adósságrendezési terv jóváhagyásáról, az eljárások idő előtti megszüntetéséről és az adós mentesítéséről a bíróság döntene, az eljárások irányítását, felügyeletét az Igazságügyi Hivatal látná el.

(vg.hu)