Az Orbán-kormány oktatási minisztere kifejtette: nincs olyan normatíva, ami 2002-ben ne lett volna magasabb, mint amit jövőre a büdzsé előirányoz. Az óvodai nevelésben egy gyermekre 2002-ben 182 ezer forintot szánt a költségvetés, jövőre 165 ezret terveznek; az általános iskolák első évfolyamán hat éve 187 ezer forint volt a normatíva, míg jövőre 140 ezer lenne. A középiskolákban is csökkenne a támogatás: a 2002-es 240 ezer forinttal szemben csupán 203 ezer forinttal számolnak. Emellett az infláció emelkedése miatt az iskolák és óvodák működési költségei jelentősen nőttek, hat év alatt az energiaárak mintegy 72 százalékkal drágultak – sorolt adatokat a fideszes szakpolitikus. Hozzátette: a kormányzat 40 milliárd forintot von el jövőre az oktatásügytől.
A kormány „tovább tekeri a prést”
Másfél éve, amikor 25 milliárdot vontak ki, csaknem tízezer pedagógus vesztette el az állását. Csak becsülni lehet, hogy most mit hoz magával ez a lépés – jegyezte meg. A Fidesz alelnöke azt mondta: attól tartanak, mindennek az lesz a következménye, hogy napi megélhetési gondokkal küszködő pedagógusok foglalkoznak majd a gyerekekkel, a fenntartók pedig további intézménybezárásokra kényszerülnek. Pokorni Zoltán kitért arra is, hogy a legnehezebb, legkilátástalanabb helyzetben a kistelepülések iskolái lesznek, a kormány rajtuk „tovább tekeri a prést”, szigorítva azokat a feltételeket, amelyekkel működhetnek.
A kis iskolák sorsa megpecsételődni látszik
A 2009/2010-es tanévben a kis iskolák sorsa megpecsételődni látszik – fogalmazott a politikus, megemlítve: módosító javaslatokkal igyekeznek segíteni, hogy meg lehessen őrizni a nevelési feladatok finanszírozását. Pokorni Zoltán kitért a szabad demokrata politikusok által benyújtott felsőoktatási törvénymódosító javaslatra is, amely az egyetemek által használt ingatlanvagyont az intézmények kezelésébe adná. Azt mondta, ezt csak úgy tartják elképzelhetőnek, ha ezekre az ingatlanokra hitelt nem lehetne felvenni, hiszen jelenleg is igen nagy adósságteher van az intézményeken. A magántőke bevonásával, PPP-konstrukció keretében 160 milliárd forint értékű építések zajlanak a felsőoktatásban, ugyanakkor a szerződések értelmében ezekért húsz év alatt 650 milliárdot kell majd kifizetni – magyarázta. Aggályosnak tartják az akkreditáció tervezett fellazítását is, mert veszélyes lenne a külföldön minősített képzéseket válogatás nélkül beengedni. Védeni kell a felsőoktatás minőségét – szögezte le Pokorni Zoltán.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
