„A szombati találkozó csak egyfajta kármentő diplomácia jegyében zajlik” – jelentette ki az MNO-nak Szabó Márk politológus. „Tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna egy ilyen helyzet, mint most, így lényegében vissza kell térni azokhoz az alapszerződéshez, amelyek még a Horn-kormány idején születtek” – tette hozzá. A szakember úgy látja: a magyar fél esélyeit jelentősen gyengíti az a tény, hogy az utóbbi években a külpolitikát háttérbe szorították. Így a szlovákok vélhetően könnyedebben el tudják érni céljaikat. „A szlovákoknak tulajdonképpen kapóra jött a dunaszerdahelyi eset, mert így a szombati megbeszélésen valószínűleg a szélsőjobboldal megfékezéséről lesz szó, és így sikerül elterelni a figyelmet azokról az érdemi kérdésekről, amelyek már évek óta megoldást követelnek” – fogalmazott a politológus. „Ilyen a határon túli kisiskolák helyzete, a kisebbségi magyar iskolák uniós támogatásának korlátozása, vagy a magyar tankönyvek ügye” – magyarázta. Az is igaz – tette hozzá az elemző, hogy a szlovákok a magyarokénál jobb gazdasági gazdasági helyzetük miatt egyébként is megtehetik, hogy erőfölénnyel tárgyaljanak.
Arra, hogy a magyar kisebbség helyzete a közeljövőben javulni fog, Szabó nem lát túl sok esélyt. A határon túli magyarok ugyanis nem bíznak a magyar kormányban. „A 2004-es népszavazás eredménye miatt Gyurcsány Ferenc egyszerűen nem talál közös hangot a határon túli magyar szervezetekkel” – fejtette ki a szakember. Ezért úgy látja, sajnos a jövőben is számíthatunk a dunaszerdahelyihez hasonló atrocitásokra. „E a mélyreható problémákat csak egy következő, jobbközép kormány tudná megoldani” – állítja a politológus.
Erőtlenek és tehetségtelenek
Boros Bánk Levente számára a szombati kormányfői találkozó pusztán tüneti kezelésnek tűnik. A politológus szerint a dunaszerdahelyi események csak még intenzívebbé tették az amúgy is feszült szlovák-magyar viszonyt. Ráadásul a szlovákok offenzív pozícióba kerültek, míg a magyarok védekezésre rendezkedtek be. „Gyurcsány politikáját ismerve ez a találkozó csupán kommunikációs célokat szolgál, érdemi lépésekre valószínűleg most sem fog sor kerülni” – hangsúlyozta. Hozzátette: „a készülő közös nyilatkozatban is – ahogy már megszokhattuk – vélhetően a szélsőségesek elítélése kerül majd a középpontba, a kormányfő ugyanis szinte minden helyzetben ezzel riogatja a közvéleményt”.
A politológus szerint mindenesetre a szlovák-magyar viszony elmérgesedése már olyan méreteket öltött, hogy azt rövid távon nem lehet megoldani.
„A mindenkori magyar kormány felelőssége, hogy aktív védelmet nyújtson nemcsak az országhatáron belül, hanem az azon túl élő magyarok számára” – állítja a szakember. Boros szerint a megoldás egy kidolgozott s aktív külpolitika lehetne. „Szlovákiában az intenzívebb magyarellenesség még a '90-es évek végétől kezdődött, a magyar kormányok azonban nem léptek fel kellő határozottsággal azért, hogy megvédjék őket” – magyarázta. „A magyarokat ért provokációkra nem reagáltunk megfelelően, így a szlovákok felbátorodtak, hiszen úgy látták, bármeddig büntetlenül elmehetnek” – fűzte hozzá.
A politológus szerint a Dunaszerdahelyen történtek azért fontosak, mert a külföld számára is egyre nyilvánvalóbb, hogy a szlovák rendőri terrornak semmi oka nem volt. „Ha ebben az ügyben jogsegélyt tudnánk szerezni, az jelentős visszatartó erő lehetne. A magyar kormány azonban úgy tűnik, erőtlen és tehetségtelen” – vélekedett a politológus.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
