Paczolay: Az Alkotmánybíróság nem precedensbíróság

A jövőre húszéves Alkotmánybíróság (AB) két évtizedes gyakorlatát ősztől kezdődően kezdte áttekinteni a testület – mondta Paczolay Péter, az AB elnöke.

Az Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában határozott az Országgyűlés, a szervezetről és hatásköréről azonban már a rendszerváltást előkészítő háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon született döntés. Az ezeken a tárgyalásokon elért megállapodásnak megfelelően 1989 októberében módosította az Országgyűlés az alkotmányt, s fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló alapvető rendelkezéseket. A két évtized gyakorlatának áttekintése során kijelöltek pár főbb kérdéssort, amelyekben a munka már megkezdődött; ilyen például a jogegyenlőség, a diszkrimináció tilalma, az alkotmányjogi panasz alkalmazásának feltételei, az adójogszabályok – mondta Paczolay Péter. Hozzátette: húsz év alatt az AB gyakorlatának „voltak kacskaringói, vargabetűi, következetlenségek kimutathatók a döntésekben”, ezért döntöttek úgy, hogy érdemes alaposan, kritikailag végignézni a döntéseket. Mint mondta, a cél az, hogy az eddigi gyakorlatot lépésekbe foglalják, áttekintsék azok elméleti alapjait, kiemeljék az esetleges ellentmondásokat.

„Ne minden egyes esetnél kelljen szembenézni a korábbi gyakorlattal, hanem a leglényegesebb kérdésekben legyen valami kézzel fogható útmutató” – fogalmazott. Kérdésre válaszolva, hogy mennyire kötik a testületet korábbi határozatai, illetve elavulhatnak-e a korábbi döntések, azt mondta: az Alkotmánybíróság nem precedensbíróság, nincs kötve korábbi határozataihoz, azoktól eltérhet, de ha így tesz, azt az átlagosnál alaposabban meg kell indokolnia. A lényeg, hogy a gyakorlat legyen következetes és kiszámítható. Az idei évet összegezve az elnök azt mondta: eddigi működése során éves viszonylatban az AB most hozta a legtöbb határozatot, 549-et. Ennél is örvendetesebbnek nevezte, hogy az ügyhátralék közel a negyedére, mintegy 1400-ra csökkent. Hangsúlyozta: nehéz a számok nyelvén beszélni, mert két ügycsoport megváltoztatta a bíróság működését.

Az egyik a népszavazással kapcsolatos ügyeket takarja, ezekkel kapcsolatban 2008-ban 115 határozatot hozott a testület. Mint mondta, ezek sokszor azért időigényesek, mert a testületen belül hosszabb ideig nem alakul ki többség egyik megoldás mellett sem. Ennek példájaként említette a kettős állampolgárság ügyét. A másik a parkolási ügyekkel összefüggő csoport, amelyet Paczolay Péter abból a szempontból példátlannak nevezett, hogy korábban soha ennyi bírói beadvány nem érkezett egy üggyel összefüggésben. A mintegy 600 bírói kezdeményezésről várhatóan januárban dönt a testület. A szintén parkolási ügyekkel összefüggő más beadványok – például a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozata elleni utólagos normakontroll, továbbá önkormányzati parkolási rendelet elleni kifogás – ügyében később határoznak.

(MTI)