Sólyom László az Alkotmánybíróságnak írt levelében emlékeztetett: a hatályos médiatörvény értelmében a műsorszolgáltatási jogosultság nyílt pályázaton szerezhető meg, rádiók esetében hét, televíziók esetében tíz évre. Ennek az időnek a lejártakor újból pályázatot kell kiírni, de ha a műsorszolgáltató bejelenti erre vonatkozó igényét, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) egy ízben pályázat nélkül is megújíthatja a műsorszolgáltatási szerződést legfeljebb öt évre. Ennek lejártakor viszont mindenképp pályázatot kell kiírni.
Az Országgyűlés által december 8-án elfogadott törvény lehetőséget adna arra, hogy az ORTT egymást követő több esetben is megújítsa a műsorszolgáltatási szerződést. Erre a digitális átállásig lenne lehetőség, ami televíziók esetében 2012-t, rádiók esetében a tervek szerint 2014-et jelenti. Sólyom László álláspontja szerint ez a módosítás sérti az alkotmánynak a sajtószabadságot biztosító bekezdését. A digitális átállásig ugyanis meghatározó jelentőségű az elektronikus médiapiacon, hogy a frekvenciák korlátozottan állnak rendelkezésre. A jelenlegi pályázati rendszernek garanciális jelentősége van abban, hogy a frekvenciaszűkösség ellenére érvényesülhessen a kiegyensúlyozottság követelménye, hiszen ennek révén lehetőség van új szolgáltatók megjelenésére. Az államfő szerint a december 8-án elfogadott törvény viszont háttérbe szorítja a pályáztatás követelményét a pályázat nélkül történő szerződésmegújítással szemben. Ez pedig ellentétes az Alkotmánybíróságnak a sajtószabadsággal és az információszabadsággal kapcsolatban kezdettől fennálló gyakorlatával. Ráadásul a törvény ezáltal a jelenlegi műsorszolgáltatókat aránytalan előnyhöz juttatja a pályázni kívánó új társaságokkal szemben, ami sérti az egyenlő bánásmód alkotmányos követelményét.
A köztársasági elnök indítványában arra is felhívta a figyelmet: az Alkotmánybíróság egy 2007-es határozatában megállapította, hogy a műsorszolgáltatási pályázati eljárás szabályaiban súlyos alkotmányossági hiányosságok vannak. A pályázat során alkalmazandó értékelési szempontok törvényben nem szabályozottak, a döntéshozatali eljárás a pályázók és a nyilvánosság számára nem követhető és áttekinthető. Ezt a hiányosságot az Alkotmánybíróság határozata alapján 2007. december 31-ig kellett volna az Országgyűlésnek pótolnia, de ez nem történt meg, és az államfő szerint a most elfogadott törvény még a jelenleg fennálló garanciákat is háttérbe szorítja. Sólyom László szerint ez elfogadhatatlan.
Az államfő kitért rá, hogy a most elfogadott törvény módosította az ORTT döntéshozatali szabályait is oly módon, hogy az ORTT tagjait az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoportok parlamenten belüli mindenkori arányának megfelelő szavazati mérték illeti meg a szolgáltatási szerződés megújításáról szóló döntés során. A köztársasági elnök szerint ez a megoldás kétséget ébreszthet az ORTT-nek a pártoktól független működését illetően, holott a médiatörvény kifejezetten előírja, hogy az ORTT és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók. A parlament 10 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett, 363 igen szavazattal fogadta el december 8-án a törvénymódosítást. A javaslatot az MDF nem szavazta meg.
A módosítás lényege, hogy a műsorszolgáltatók jogosultságuk lejártakor egy ízben pályázat nélkül is megújíthassák azt, amennyiben nem szegték meg súlyosan a műsorszolgáltatási szerződést. A meghosszabbításra csak akkor kerülhet sor, ha a műsorszolgáltató szerződéses kötelezettséget vállal arra, hogy közreműködik a digitális átállásban. A törvénymódosítás elfogadását az ORTT elnöke a parlament „példás négypárti egyetértésben hozott rossz döntésének” nevezte. Majtényi László szerint figyelemre méltó, hogy „a közvélemény teljes közönye” mellett hozták meg a két országos kereskedelmi rádió – a Danubius és a Sláger – frekvenciaengedély-hosszabbítását szabályozó döntést, amely szerinte igen súlyos, a gazdasági és a közjogi alkotmányosságot is érintő kérdéseket vet fel.
Az Országgyűlés elnöke a törvényt december 11-én küldte át az államfő hivatalába kihirdetésre. Az alkotmány értelmében, ha a köztársasági elnök a kihirdetésre nem sürgősséggel megküldött törvény valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja, akkor azt 15 napon belül véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak.
(MTI)
