Kapitalista úttörők a kerekasztalnál

A hazai gazdasági válság vonatkozásait is érintő kerekasztal-beszélgetést rendez csütörtök délután a XXI. Század Intézet. A téma és a beszélgetés érdekességét jelzi, hogy a kapitalizmus válságáról javarészt olyan gyakorlati szakemberek fejtik ki véleményüket, akik a maguk területén jelentősen hozzájárulhattak Magyarország gazdasági ellehetetlenüléséhez.

Magyar Nemzet
2009. 01. 22. 13:29
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Schmidt Mária történész vezette beszélgetésen részt vesz Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egykori, illetve a CIB Bank jelenlegi elnöke és Bajnai Gordon, a csődbe vezényelt baromfi-feldolgozó, azaz a Hajdú-Bét tulajdonosának, a Wallis Rt.-nek egykori vezérigazgatója, aki jelenleg miniszter lehet a Gyurcsány-kormányban.

A „mainstream” közgazdászok sorába tartozó Surányi kétszer vezethette az MNB-t, 1991–92, illetve 1995–2001 között. Elnöklete alatt vált meg Magyarország teljes aranytartalékától, amelyben szakértőink szerint csupán az volt a ráció, hogy akkortájt több másik jegybank is így döntött. De Surányi György nevéhez fűződik az MNB bécsi leánybankja, a CW bank óriási károkat okozó működését kísérő botrány is, amikor kiderült, hogy a korábban a nemzetközi munkásmozgalom finanszírozását ellátó pénzintézet a kapitalizmus honi beköszönte után sem tudott azonosulni a piacgazdaság szigorú logikájával. Azaz Surányit második ciklusa alatt hiába figyelmeztették a fedezet nélküli üzletek veszélyeire, a bank nem tudott ellenállni például afrikai ércüzletek vagy az Egyesült Államokban indián kaszinók közpénzből történő finanszírozásának, amelyek hozzájárultak ahhoz a 80 milliárdos hiány felhalmozásához, amelyet a magyar adófizetők pénzéből konszolidáltak. Lapunk tudósítóját, Huth Gergelyt pedig azért dobták ki 2000-ben a bank épületéből, mert az olvasók érdeklődésének kielégítése érdekében egy sajtótájékoztatón rá akart kérdezni az ügylet részleteire. A CW Bank botrányának vizsgálatára parlamenti vizsgálóbizottság is alakult, amely azonban sajnos nem tudott eljutni a személyi felelősség megállapításáig.

Bajnai Gordon 2000 és 2005 között a Wallis Rt. vezérigazgatója volt, így a Wallis tulajdonában lévő baromfi-feldolgozó, a Hajdú-Bét botrányának kirobbanása idején is. Vezérigazgatása alatt, 2002 decemberében, törzstőkecsökkentéssel 6 milliárd forintot vontak ki a baromfi-feldolgozó cégből, majd 2003 folyamán pedig – nyakig eladósodott résztulajdonú kft.-k százszázalékos Hajdú-Bét-érdekeltségébe vonásával – jelentős hitelállományt raktak a piaci helyzet miatt amúgy is egyre rosszabb állapotba kerülő, debreceni székhelyű Hajdú-Bét nyakába. A földönfutóvá tett és kétségbeesett termelők éhségsztrájkkal tiltakoztak, majd személyes találkozón próbálták rávenni Bajnai Gordont arra, hogy a Wallis fizessen nekik a felszámolás alatt álló Hajdú-Bét helyett. A kapcsolt vállalkozásait figyelembe véve igencsak tőkeerős cég 34 éves vezérigazgatója azonban a jogra hivatkozva mindentől elzárkózott. Arra a kérdésre, hogy vajon miért gazdálkodtak ennyire rosszul a Hajdú-Béttel, a kapitalista úttörő így fogalmazott: „azért, mert nem értettünk hozzá”.

Bajnai most a Gyurcsány-kormány nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztere, a piacgazdaság épülését szolgáló uniós pénzek gazdája. A 40 éves szakember tevékenységét most sem koronázza teljes siker. A legnagyobb uniós projektek elképesztő késésben leledzenek. 2005-től nyílt lehetősége hazánknak az előkészítésükre, amelyhez 27 milliárd forint is rendelkezésre állt, ennek ellenére az első nagyprojektet csak 2008 végén tudtuk benyújtani Brüsszelnek. A projektek gyorsításával megbízott mentorok kiválasztásában nem szakmai, hanem pártszempontok érvényesültek, Bajnai miniszter tiltakozásáról azonban nem tudunk. Így aztán mind a 30 mentor szocialista politikus lett. Más: törvényességi aggályokat vet fel az is, hogy az összes kiemelt projektről nem a fejlesztési tanácsok, hanem a kormány maga döntött. Ám ott sem lett volna jobb a helyzet, hiszen a tanácsok tagjainak túlnyomó többsége szintén a kormánypártokból került ki. Megint más: a vidékfejlesztési pályázatokat hatmilliárdért népszerűsítő kommunikációs munkák odaítélésénél is ámultak a szakemberek, akik szerint enyhén szólva megkérdőjelezhetők az erre vonatkozó közbeszerzési eljárások.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.