Matolcsy György a Szabad Európa Központ Magyarország többre képes című vitasorozatának konferenciáján arra figyelmeztetett, hogy Magyarország „drámai helyzetben van”, mert egyszerre van jelen egy belső gazdasági, politikai, erkölcsi válság és egy globális pénzügyi-gazdaság válság.
Az Orbán-kormány gazdasági minisztere szerint ebben a helyzetben Magyarország számára a beruházásközpontú válságkezelés a lehetőség. Mint mondta, ahhoz, hogy a magyar vállalkozások tömegesen éljenek a beruházás lehetőségével, teljeskörű, radikális adócsökkentésre, adó- és járulékreformra van szükség, valamint át kell rendezni az uniós forrásokat, úgy, hogy több pénz jusson a gazdaságfejlesztésre, és emelkedjen a hazai kis- és közepes vállalkozások támogatása. Megjegyezte, hogy a miniszterelnök ugyan beszélt az adócsökkentésről, de még nem tudni, mit ért alatta. Emellett szerinte szükség lenne egy új, dinamikus növekedést generáló hi-tech iparágra, ami a megújuló energia lehetne. Matolcsy György ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy hitelességre és bizalomra is szükség van, mert lehet, hogy egy éve még elég lett volna a válságkezeléshez a gazdaságpolitikai fordulat, de ma már nem elég.
„Politikai fordulat nélkül, új kormány nélkül Magyarországon nincs lehetőség gazdaságpolitikai fordulatra, enélkül nincs lehetőség egy teljeskörű adó- és járulékreformra, enélkül nem lesz beruházásközpontú válságkezelés” – jelentette ki a politikus, aki úgy vélte, hogy a válság addig bizonyosan eltart, amíg a politikai fordulat nem következik be. Arra is figyelmeztetett, hogy gazdaságpolitikai és politikai fordulat nélkül a jelenleg 8 százalék feletti munkanélküliség 10 százalék felett lesz egy éven belül. Hangsúlyozta: Magyarország számára egyetlen olyan válságkezelő forrás sem nyílik meg, amit az unió vagy a világ országai használnak. Magyarország ugyanis fiskálisan nem tud élénkíteni, mert a kormány az államadósságot több mint 70 százalékra tornászta fel, monetárisan azért nem lehet élénkíteni, mert a 25 milliárd dolláros mentőcsomag keretei között erre nincsen lehetőség, a belső piac élénkítésére pedig korlátozott eszközök vannak.
Matolcsy György arról is beszélt, hogy a Magyar Nemzeti Bank „drámai hibát” követett el, amikor tavaly hirtelen 12 százalék fölé emelte a jegybanki alapkamatot, és akkor sem állította vissza 6-7,5 százalékos szintre, amikor bejelentették a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Unió mentőcsomagját. Ha a mentőcsomaggal megszűnt a közvetlen pénzügyi csőd veszélye, akkor azonnal vissza lehetett volna térni egy normálisnak tekintett alapkamatra – vélekedett a szakpolitikus. Szerinte a kormány 2002 közepétől 10-15 szarvashibát vétett, nem sikerült a konjunktúrát kihasználnia, 2006-ban hibásan próbálta orvosolni a rossz gazdaságpolitikát, majd tanácstalan volt a gazdasági válságot illetően, és félrekezelte azt. Ennek súlyos következményei lettek, Magyarország felzárkózási válságba került 2006-2007-ben, nem tudott csatlakozni az euróövezethez, meredeken csökkent a potenciális növekedés és emelkedett a munkanélküliség – tette hozzá.
Satuba került a magyar gazdaság
Bienerth Gusztáv, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke arról beszélt, hogy több helyen, nagy befektetői környezetben mára Magyarországot „leírták”. Értékelése szerint a magyar gazdaság „satuba került”, recesszióban van, és legfontosabb exportpiacai is recesszióban vannak. Arról is beszélt az AmCham elnöke, hogy „le kell szállnunk a magas lóról”, nem igaz, hogy jobbak és okosabbak vagyunk másoknál: nincsenek világszínvonalú termékeink és szolgáltatásainak, és a magyar oktatás sem világszínvonalú, nem beszélünk nyelveket, az adórendszer pedig büntető jellegű. Szerinte a jelenlegi helyzetben felelős és fenntartható gazdaságpolitika kell, csökkenteni kell a hiányt, összehangolt fiskális, monetáris és adópolitikára van szükség, be kell vezetni az eurót, a befektetői bizalmat visszaszerző döntéseket kell hozni és támogatni kell a kis- és közepes vállalkozásokat. Emellett államháztartási reformot, régiós elven alapuló kisebb, hatékonyabb önkormányzati rendszert, versenyképességet növelő adóreformot és a foglalkoztatást terhelő járulékok fokozatos csökkentését, valamint szolgáltató egészségügyet és tb-reformot javasolt. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2006 áprilisában ugyanezeket a lépéseket javasolták, vagyis Magyarország elvesztegetett három évet azzal, hogy nem lépte meg ezeket a reformokat.
Őry Csaba, a Fidesz EP-képviselője a foglalkoztatáspolitikáról szólva azt mondta: az új munkahelyekhez működő gazdaság kell, ehhez pedig növekedés és vállalkozásélénkítés. Arról is beszélt, hogy a közmunka nem oldja meg a problémákat, a szegénység bizonyos gondjait ideiglenesen megoldhatja, de tartósan nem terel a munkaerőpiac felé.
A vitasorozatnak ez volt a második konferenciája. Amint Schmitt Pál, a Fidesz EP-listavezetője elmondta, a konferenciasorozat célja a Fidesz európai parlamenti választási programjának megalkotása, ezt majd májusban mutatják be. A következő konferenciákon foglalkoznak majd a kutatás-fejlesztéssel, a vidékkel, a környezetvédelemmel, az uniós forrásokkal és a kultúrával is.
Szapáry: Eurót mihamarabb!
Szapáry György, a jegybank korábbi alelnöke szerint a lehető leggyorsabban be kell vezetni az eurót Magyarországon, de ehhez széles gazdasági, politikai, társadalmi támogatásra van szükség. Nem nevezett meg céldátumot az euró bevezetésére Szapáry György, de véleménye szerint akkor érdemes dátumot mondani, amikor a gazdaság már jó úton halad a maastrichti kritériumok teljesítése felé. Előadásában a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke példaként az eurót bevezető Szlovákiát említette, ahol már 2008-ban, az ERM-2 (az euró előszobájának nevezett) rendszernek köszönhetően is stabil volt a korona árfolyama, szemben a forinttal, a lengyel zlotyval, vagy a román lejjel, mivel az említett valuták árfolyama egyrészt leértékelődött, másrészt erősen ingadozik. Előadásában arról beszélt a jegybank korábbi alelnöke, hogy Magyarország 2002 óta nem képes felzárkózni az Európa Unió átlagos egy főre eső GDP mutatójához, noha a cél a felzárkózás gyorsítása lenne.
„Csupán 2 százalék a bövekedési képességünk”
A magyar gazdaság jelenlegi növekedési potenciálja 2 százalék, amihez az európai uniós források 1,5 százalékkal járulhatnak hozzá, s ehhez társulhat a bizalom, mint további 1,5 százalékos növekedési tényező – mondta Csaba László közgazdász professzor. Az akadémikus emlékeztetett: a gazdaságkutató intézetek ősszel még 2-3 százalékos növekedést jeleztek 2009-re, az utóbbi hetekben készült prognózisaik viszont túlzó pesszimizmust sugallnak. A szokásos gazdasági prognózisok több éves adatokra épülnek, a legújabbak viszont csak az utolsó negyedévet vetítik előre – figyelmeztetett a CEU professzora, aki szerint a jelenlegi válság nagyrészt lélektani jellegű. Az ország exportteljesítményét az utóbbi tíz évben folyamatosan alulbecsülték, noha a kivitel 60 százaléka olyan gép- és berendezésexportból áll, amely nem a fogyasztókhoz, hanem a vállalati végfelhasználókhoz kerül – mondta Csaba László, aki nulla körüli gazdasági növekedést vár 2009-ben plusz-mínusz egy százalékos eltérés mellett. Az akadémikus szerint ugyanakkor a legnagyobb gond a gazdasági növekedés lassulása, hiszen már 2004-2006 között is csak expanzív költségvetési politika mellett sikerült fenntartani a négyszázalékos GDP-növekedést. Csaba László a stagflációt, azaz a stagnálás melletti inflációt nevezte a válság igazi veszélyének s azt javasolta, hogy Magyarország mielőbb tűzze ki az euróbevezetés céldátumát.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
