Az eseménysorozat ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelyen Tőkés László hirdetett igét. Utalt arra, hogy ma, a gazdasági világválság idején, amikor dörögnek a fegyverek a Gázai övezetben, és amikor „egyszerűen elzárják a gázcsapot”, van miért aggódnunk. Az egymáshoz közeledést hangsúlyozva kifejtette: a kapcsolatok útjába „akadályokat, falakat, korlátokat” lehet emelni, de ezeket le kell dönteni, el kell hárítani.
Hallgatóságát arra emlékeztette, hogy húsz évvel ezelőtt, a rendszerváltás kezdetekor évtizedes hallgatás korlátait kellett áttörni, a mélységből kellett felemelkedni a kommunista elnyomás után. A berlini fal és a vasfüggöny lebontása mellett azonban a trianoni múltra is emlékezni kell – hangoztatta a református püspök. Úgy fogalmazott, hogy akkor nemcsak a magyar nemzetet szakították szét, hanem egész Közép-Európára nézve végzetes volt a „természetellenes, diktatórikus, emberellenes” diktátum. Megemlítette a 2004-es magyarországi népszavazást is, amely szerinte „félig-meddig újra szentesítette” a trianoni döntéseket. Hozzátette, hogy az általa most átvett tiszteletbeli polgári címet éppen a „szomorú, gyászos emlékű népszavazás” ellensúlyozásaként alapították Lentiben.
A jubileumi rendezvényen Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke a város múltját felidézve emlékeztette a résztvevőket, hogy Lentit 800 éve említették először, az 1300-as évek végén pedig már mezővárosként tartották nyilván. A török korban elnéptelenedett a vidék, majd a trianoni döntés után megszakadtak a város és a szomszédos Lendva közötti, addig szoros kapcsolatok is. Ünnepi beszédében kitért arra is, hogy a ma már Murániának hívott térségben, az Európai Unió „határokat feloldó keretei között” ismét az együttműködést építik az itt élők.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.