Kovács László, a főiskola romológiai és alkalmazott társadalomtudományi intézetének tanára szerint a fokozódó érdeklődés többek között annak tudható be, hogy az EU is nagyobb figyelmet fordít a kisebbségekre. Úgy látja, mivel a téma itthon és külföldön egyaránt égető társadalmi kérdések sorát veti fel, sok fiatal ezen területen képzeli el hosszú távon is hasznosítani a főiskolán szerzett többletismeretet.
Az intézmény álláspontja szerint a roma társadalom felemelkedéséhez, a többségi társadalomba integrálódásához elsősorban a tanuláson, a képzésen át vezet az út, ezért a főiskola különös figyelmet fordít ezen kisebbség történetének, gondolatvilágának, hagyományainak megismertetésére.
A főiskolán tanuló 2000 hallgató két féléven át részesül a cigánysággal kapcsolatos alapismeretek oktatásában, míg a roma tanszéken mélyebb ismereteket is szerezhetnek a diákok. A tapasztalat szerint ugyanis a friss diplomások, kikerülve a gyakorlatba, e tudással felvértezve, könnyebben birkóznak meg a napi óvodapedagógusi, tanítói munka során a cigány és nem cigány gyerekek és olykor a szüleik között adódó súrlódások, beilleszkedési zavarok kezelésével.
A leendő pedagógusok a tananyagból egyebek mellett megismerhetik a magyarországi cigányság történetét. E szerint nagyobb csoportban Indiából a középkorban vándoroltak a Kárpát-medencébe és hosszú évszázadokon át jól betagozódtak a paraszti társadalomba. Kézügyességük révén a jobbágyportákon hasznosították famegmunkáló, kovács és más kézműves tudásukat, a művészetek iránti fogékonyságukat pedig zenészként a szórakoztatásban hasznosították, elismertséget, társadalmi presztízst vívva ki maguknak. A kereskedelemben főként állatszeretetük, a lóhoz értésük kapcsán találták meg helyüket.
(mti)
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
