A javaslat szerint a korhatár 2016-tól – az 1954-ben született korosztálytól – születési évenként négy hónappal emelkedne, és 2027-ben érné el – az 1962-ben született korosztállyal – a 65 évet – közölte az államtitkár a törvényjavaslat általános vitájának kezdetén.
Kiemelte, hogy az európai országok döntő többségében magasabb a nyugdíjkorhatár, mint Magyarországon. Elmondta, hogy módosulnak az indexálás szabályai is, így a jövőben a nyugdíjak a gazdaság lehetőségeit meghaladó mértékben nem növekedhetnének, de biztosítanák, hogy gyors gazdasági növekedés mellett ne csupán megőrizzék, hanem növeljék is vásárlóértéküket.
A kormány célja, hogy a nyugdíjak ne csupán megőrizzék, hanem növeljék is vásárlóértéküket – jelentette ki. Korózs Lajos elmondta: a javaslat szerint az öregségi teljes, és az öregségi résznyugdíj igénybe vételének is feltétele lesz, hogy a nyugdíj megállapítás napján a biztosítási jogviszony nem állhat fenn. A cél annak ösztönzése, hogy a nyugdíjat akkor vegyék igénybe a jogosultak, mikor aktív pályájukat végleg be szeretnék fejezni – tette hozzá.
Hangsúlyozta: a nyugdíj összegének ki kell fejeznie azt, hogy a korhatárnál alacsonyabb életkorban nyugdíjazottak, rövidebb járulékfizetési időszak mellett, átlagosan hosszabb ideig részesülnek az ellátásban, mint azok, akik csak a korhatárnál mennek nyugdíjba. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra: a januári nyugdíjemelés tárgyévi tervezett makro paramétereken alapul, azonban évközi tényadatok alapján továbbra is mód van novemberben, januárig visszaható hatállyal kiegészítő nyugdíjemelésre. A javaslat biztosítja, hogy a korkedvezményre jogot szerzett biztosítottak a korkedvezményt és az előrehozott öregségi nyugdíjat együttesen igénybe vehessek – jelentette ki. Hozzátette: a javaslat biztosítja azt is, hogy a korhatáremelés miatt ne essen el az özvegy özvegyi nyugdíjától, ha a biztosított halálakor érvényes szabályok szerint arra jogot szerzett.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.