A több kormányban is szerepet játszó politikus, aki munkáscsalád gyermekeként látta meg a napvilágot, figyelemre méltó technikai újításokat is kezdeményező autószerelő és tehetséges autóversenyző volt, aki emellett asztalitenisz-bajnokként, vadászként és sporthorgászként is kiemelkedő teljesítményeivel szerzett már fiatalon is népszerűséget.
Mindössze az általános iskolát és az autószerelői szakképzést tudhatta maga mögött, ám műszaki tehetsége később megalapozta olyan figyelemre méltó kezdeményezéseit, mint az általa létrehozott Futuroscope európai multimédia park, melynek 32 millió látogatója volt megnyitása óta.
Sikereire fölfigyelve városában, Loudunben indították őt többször is a helyi választásokon, 1959-ben elnyerte a polgármesteri tisztséget. Később Vienne-ben a megyei testületben tanácsadóként foglalkoztatták. Részt vett a megye nukleáris központjának tervezésében és a Renault helyi fejlesztéseiben is. 1996-ban kezdeményezte, hogy a megyében az összes általános iskolát és középiskolát internet-hozzáféréssel lássák el, iskolánként több tanuló számára személyesen is biztosított számítógépes felszereléssel.
1968-ban szenátorrá választották, Raymond Barre ipari miniszternek hívta kormányába 1977-ben. 1978-ban gazdasági miniszter volt, ideiglenes elnöki tisztséget töltött be az IMF-nél is 1980-1981-ben. Kezdeményezője volt az energiaárak versenyképessé tételének kialakításában. 1986-1988 között Jacques Chirac kormányában volt oktatási miniszter. Az általa bevezetett oktatási reformok komoly elégedetlenségi hullámot váltottak ki.
1992 és 1998 között töltötte be a szenátus elnöke tisztségét. Élete utolsó szakaszában a rá jellemző aktivitással vetette bele magát az internetes fejlesztések világába, létrehozva egy informatikai és fejlesztő szolgálatot 1993-ban; médiaeseményként jegyezték találkozását Bill Gates-szel 1997-ben.

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.