A külügyminiszter-jelölt egyebek mellett szerdai parlamenti bizottsági meghallgatásával kapcsolatban egyeztet a szaktárca vezetésével – mondta Szentiványi Gábor, államtitkár. Balázs Pétert szerdán az Országgyűlés európai ügyek, valamint a külügyi és határon túli magyarok bizottsága is meghallgatja. A miniszterjelölt kedden az MTI-nek azt mondta: csak bizottsági meghallgatása után nyilatkozik a sajtónak.
Balázs Péter 1941. december 5-én született Kecskeméten. 1963-ban végzett a budapesti Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem közgazdaságtudományi szakán. A rendszerváltás előtt dolgozott a kereskedelmi, valamint a külkereskedelmi minisztériumban, volt a brüsszeli magyar külkereskedelmi kirendeltség vezetője és a Minisztertanács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának helyettes vezetője. 1992-1993-ban az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közigazgatási államtitkáraként dolgozott. Volt nagykövet Dániában és Németországban is. 2002-től a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkára, majd 2003 májusától 2004 májusáig a Magyar Köztársaság állandó EU-képviseletének vezetője Brüsszelben, 2004. május 1-től november 22-ig az Európai Bizottság tagja, az első magyar EU-biztos volt. 2005-től a Közép-Európai Egyetem (CEU) nemzetközi tanulmányok és európai tanulmányok tanszékének professzora és az EU-bővítési Központ igazgatója.
Karcsúsítás az állami szférában
Korrupcióellenes fellépést és karcsúsítást ígért az állami szférában a kancelláriaminiszter-jelölt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának keddi ülésén. Lényegesen csökken az állami vezetők és a szervezeti egységek száma a kancellárián – mondta Molnár Csaba jelölti meghallgatásán. A 752 fős engedélyezett létszám helyett ma is csupán 689 helyet töltenek be a kancellárián, de további csökkentésre lehet számítani – tette hozzá.
A Miniszterelnöki Hivatal feladatköreinek megtisztítását és a párhuzamosságok megszüntetését is célul tűzte a jelölt. Mint mondta, a tudománypolitikáért felelős tárca nélküli miniszter hatáskörei más minisztériumhoz kerülnek, létrejön ugyanakkor egy új tárca nélküli miniszteri poszt, amely a társadalompolitikai egyeztetésért felelős, továbbá hozzá tartoznak a kisebbségek és határon túli magyarok. Kérdésre válaszolva a jelölt hangsúlyozta: nem lesznek tükörreferatúrák a kancellárián, amilyenek az Orbán-kormány idején működtek. Az önálló miniszteri felelősség elve a 2002-es kormányváltás óta töretlenül érvényesül, és ez így lesz a Bajnai-kormányban is.
Molnár Csaba hangsúlyozta: a gazdasági válság idején sem igaz, hogy van a termelő szféra, amely előállítja nemzeti összterméket, és van a közszolgálat, amely csak fogyaszt. A minőségi közszolgálat gazdasági értelemben is értéktermelő. A közbeszerzések terén tapasztalható korrupcióval szemben „hajthatatlanságot” ígért a jelenleg ügyvezető közlekedési miniszter, aki arra is ígéretet tett, hogy az eltúlzott összegű szerződéseket megvizsgálják. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a külső szakemberek által végzett stratégiai jellegű kutatásokra ezután is szükség lesz.
Molnár Csaba elmondta azt is, hogy válságkezelő kormánynál különösen fontos a gyors, azonnali döntéshozatal, ennek jegyében az új kormány e héten két ülést is tart, pénteken és vasárnap. A bizottság szocialista, szabad demokrata többsége támogatta Molnár Csaba kancelláriaminiszteri kinevezését. A jelöltet 15 szocialista és egy szabad demokrata képviselő igen szavazatával támogatta, ugyanakkor 13 fideszes, illetve kereszténydemokrata bizottsági tag ellene voksolt.
(MTI)
