Kormányzati gátak az emberek előtt

Rossz kapitalizmust működtetnek Magyarországon a Közjó és Kapitalizmus Intézet szerint, mivel az államszocialista vonások az urakodóak. A független közgazdászokból álló fiatal intézmény első ízben tette közzé helyzetértékelését „Jelentés a magyarországi kapitalizmus állapotáról 2008” címmel. A vállalkozások szabadságát és a teljesítményelv helyreállítását tartják szükségesnek a kibontakozáshoz.

Nem közgazdászok számára is közérthető módon szól a világos ábrákkal illusztrált kötet azokról a súlyos gondokról, amelyek a társadalom előbbrejutását megnehezítik, szinte lehetetlenné teszik. A nyitómondatok összegzik a látleletet: „Az ország helyzete meginogni látszik, polgárai csalódottak, az üzletmenet intézményeit a személyes kapcsolatok pótolják. (…) Cégeink, családjaink nemcsak a világgazdasági válság hazánkra jutó árát kénytelenek megfizetni, hanem azt is, hogy Magyarországon rossz kapitalizmus alakult ki.”

Felméréseik azt igazolják: a vállalkozó emberek szeretnének tisztességesen érvényesülni, ám úgy érzik, ez lehetetlen. Szepesi Balázs, a jelentés szerkesztője rámutatott: ez azért is paradox helyzet, mert szorgalom és tudás tekintetében élen állunk nemzetközi összehasonlításban. Az intézet új megközelítést tart szükségesnek a kibontakozáshoz: helyre kell állítani a bizalom infrastruktúráját az országban. Az államnak meg kell értenie, hogy a gazdasági-pénzügyi mutatók sosem lehetnek célok, csupán jó esetben eredmények. Nem az államról szól az élet, mivel az csak az eszközrendszert nyújthatja – mindig az értékteremtésen van a hangsúly. A munka egyik fő tanulsága: ma az állam a vállalkozásokat ellenségnek tartja. Abszurd, hogy a befizetett adó nagyságát főként a könyvelő ügyessége, s az APEH informális elvárásai határozzák meg.

Az alapítók közül Lantos Csaba ezt azzal egészítette ki: a vállalkozók viszont úgy tekintenek a kormányzatra, mint egy idegen állam megszálló hadseregére.

Tóth István György szerint károkat okoz, hogy a kapitalizmust szitokszóként szokás emlegetni, holott éppen azért vagyunk mélyebb válságban, mint más országok, mert túl kevés a kapitalizmus és túl sok a régi rendszerből megőrzött államszocializmus. Ilyen vonás a teljesítményelv semmibevétele, vagy a központi túlköltekezés, az újraelosztás magas szintje. Urbán László megerősítette: a jövő útja csakis a közjót szolgáló viselkedést díjazó kapitalizmus lehet, amely a vállalkozás szabadságára épít, és megakadályozza a felelősségvállalás alóli kibújást. Ma viszont nem így működnek az állami intézmények, hanem a lobbiérdekek az uralkodóak.