Pataky Péter, a munkavállalói oldal szóvivője, az MSZOSZ elnöke az OÉT ülésén érthetetlennek nevezte, hogy a munkáltatók önkéntes nyugdíjpénztári befizetése nem került a kedvezményes kategóriába, holott az is az öngondoskodás része, hasonlóan vélekedett az önkéntes egészségpénztárakról is. Az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való visszalépést a munkavállalói oldal szerint szélesebb körben kellene lehetővé tenni (a javaslat szerint azon magánpénztári tagok léphetnek vissza 2009 végéig, akik 2008. december 31-ig betöltötték az 52. életévüket), továbbá a tervezettnél átfogóbb módosítást tartanának szükségesnek.
A munkavállalói oldal szóvivője szerint a bruttósítás nem az egyszerűsítés irányába hat, a magánszemélyek különadóját pedig meg kellett volna hagyni. Hozzátette: azt, hogy a személyi jövedelemadózás kezd az egykulcsos rendszer felé közelíteni, nem tartják jó iránynak. Erre Oszkó Péter pénzügyminiszter úgy reagált, hogy „messze vagyunk az egykulcsos adótól”. Az szja tábla változásait a szakszervezeti vezető úgy értékelte, hogy 2 millió munkavállaló nem kap semmit; az adójóváírás megpróbál ugyan korrigálni, de ez kevés, figyelembe véve az egyéb hátrányos változásokat, így például az áfaemelést.
Pataky rámutatott: bizonyos, támogatandónak ítélt célokat (például gyermekotthonok) eddig nem közvetlenül finanszírozott az állam, hanem ezt rábízta az adófizetőkre, ezek azonban a kedvezmény megvonása után az állammal szemben meg fognak jelenni jogos követelésként. Az alapítványi kedvezmény visszakerült a rendszerbe – válaszolta a felvetésre a pénzügyminiszter. Az adórendszer átalakításának célja – a foglalkoztatás bővítése, az alacsonyabb képzettségűek, megváltozott munkaképességűek munkába állítása – Pataky szerint nem vitatható. Nincs vita abban sem, hogy a marginális adóterhet csökkenteni kell, mert nagyon magasak, a munkabérek azonban ugyanakkor nagyon alacsonyak – mondta.
A rehabilitációs járulék ötszörös mértékre való emelése dolgozónként 39.000 forint többletköltséget jelent a munkaadóknak, miközben a tételes egészségügyi járulék (eho) eltörlése csak 24 ezer forint költségcsökkentést hoz – mondta Rolek Ferenc, a munkaadói oldal szóvivőjeként. A munkaadók számítása szerint a jövő évi adóváltozások nem csökkentik a vállalkozások terheit, inkább adóátrendezés valósul meg – jelezte Rolek. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke felvetette, hogy jó lenne az adóváltozások 2010 utáni menetrendjét is felvázolni, ami a társasági adó „átmeneti 19 százalékos” mértékében már a 2010. évi adóváltozásoknál is megjelent. A természetbeni juttatásoknál a gazdaságpolitikai megfontolásokat hiányolta Rolek. Mint mondta, az üdülési csekkre iparágak épültek rá, megadóztatásával ezen ágazatok jelentős visszaesésével kell számolni.
Az MGYOSZ alelnöke szerint értelmetlen az bérbruttósítás bevezetése, s felvetette, hogy a személyi jövedelemadóból levonható ingatlanadó igazságosabb lenne, mint a kormány által bevezetendő változat. A pénzügyminiszter egyeztető tárgyalást ajánlott mindazokban a témákban, így a rehabilitációs adó ügyében is, amelyekben a számítások eltérő eredményt mutatnak. A bérbruttósítást csak adótechnikai ügynek minősítette, amely nem változtatja meg a nettó kereseteket. A vitás kérdéseket először az OÉT munkabizottságai tárgyalhatják a következő héten, majd június 5-én és 12-én tartható plenáris ülés annak érdekében, hogy a parlamenti bizottságok legkésőbb június 17-én megvitathassák azokat a módosító indítványokat, amelyekről egyezségre jutnak a szociális partnerek – ismertette a várható menetrendet Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára.
(MTI)
